Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A sajt- és tejfogyasztás ugyan nem emelkedett lényegesen január és szeptember között, értékben ez mégis az inflációt jelentősen meghaladó 18, illetve 16 százalékos növekedést jelent. Még a 7 százalékban visszaeső tejfölértékesítés árbevétele is nőtt 10 százalékkal állapítja meg 2000 háztartás fogyasztási szokásai alapján a GfK Piackutató Intézet. Szakértők szerint a sajtértékesítés bevételének növekedése mögött vélhetően a drágább, külföldi sajtok növekvő fogyasztása áll, a tejföl esetében pedig esetleg a főzési szokások megváltozásáról kevesebben, illetve kevésbé zsíros ételeket főznek lehet szó. Itt a növényi alapú „tejfölök” teremtette konkurencia is megjelenhet.
Jó hír a tejiparnak, hogy a tej amellett, hogy a legnagyobb forgalmú élelmiszer továbbra is a legkedveltebbek közé tartozik: a felnőtt lakosság 79 százaléka sorolja különösen szívesen fogyasztott élelmiszerei közé. Ez megegyezik a tíz évvel ezelőtti értékkel. Még jobbak a sajtok pozíciói: kedveltségük ugyanis ezalatt 15 százalékkal, 82 százalékra nőtt. A kedveltség azonban még csak félsiker: a tejfogyasztás gyakorisága a heti átlagos 5,2 alkalomról tíz év alatt 4,1-re csökkent. Népszerűségének jelentős növekedése ellenére hasonlóan járt a sajt is: tavaly a felnőttek a tíz évvel ezelőtti heti 2,9 nap helyett átlagosan 2,7 nap fogyasztottak sajtot. Rájárt a rúd a kefirre és joghurtra: ezek fogyasztásának gyakorisága 31, illetve 33 százalékkal csökkent az elmúlt három évben.
Jellemzően inkább a fiatalabbak kedvelik a tejtermékeket: a sajt és a kefir esetében a 49 év alattiak, a joghurt esetében a 39 év alattiak körében haladja meg az átlagot a népszerűség. Különbség van a nemek között is: a nők mind tejből, sajtból, kefirből, joghurtból jóval gyakrabban fogyasztanak szakértők ezt egészségtudatosabb viselkedésükkel, a körükben gyakoribb csontritkulás elleni tudatosabb védekezéssel magyarázzák.
P. B.
