A XI. kerületi önkormányzat három nappal ezelőtt nyújtotta be a gazdasági tárca által kezelt bérlakás-építési programra pályázatát tudtuk meg Szőke Lászlótól, a kerület alpolgármesterétől. A testület elképzelései szerint 50 bérlakást építenének, mintegy 330 millió forint összértékben. Pályázatában 21 százalék önrészt vállal a kerület a minimum 20 százalék , a fennmaradó részhez kéri az állam támogatását. A kész bérlakásokat nem szociális alapon adnák ki, hanem költségalapú lakbért számítanak fel.
A kerületben jelenleg mintegy 72 ezer lakás található, ebből hozzávetőlegesen 2,6 ezerre tehető az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások száma. Az eltérő állagú bérlakások átlagéletkora magas, a legújabbak is legalább 30 éve készültek. A lakótelepek közül, amelyek lakásai ma már nem önkormányzati, hanem magántulajdonban vannak, a gazdagrétit 15 évvel ezelőtt adták át. A Kelenföldön és az Őrmezőn található többi nagyobb lakótelep egyaránt régebbi ennél.
Az önkormányzat új konstrukcióban, magántőke bevonásával is tervez nagyobb bérlakásépítést. Ennek részleteiről még zajlanak az egyeztetések. A tervek szerint ebben a modellben az önkormányzat adja a telket, a vállalkozó felépíti lakást, amelyet az önkormányzat 15 év alatt, havi törlesztés mellett fizet ki. Ezt a kiadást az önkormányzat számára a lakó által fizetendő kedvezményes bérleti díj, illetve a lakbérhez kapcsolódó állami szociális kiegészítés fedezi.
A XI. kerületben a magánerős építkezések is folyamatosan zajlanak. Jelenleg két nagyobb lakópark-beruházás halad, ami külön-külön több száz lakás megépítését jelenti. Ezenkívül kisebb cégek is építenek házakat és lakásokat, köztük az önkormányzat saját gazdasági vállalkozása, amely évente 20-30 lakást épít fel.
A kerületről az a kép alakult ki, hogy gazdag önkormányzat, ám ez sajnos nem tükröződik a lakások állapotában mondta az alpolgármester. A kerület lakosságszáma évről évre csökken, aminek több oka van. Egyrészt öregszik a népesség, másrészt sok a kiköltöző, akik (elsősorban a lakótelepekről) Budapest külső kerületeibe, zöldövezeti lakásokba költöznek. Harmadrészt nem elhanyagolható azok aránya sem, akik az eredetileg lakásként megvásárolt ingatlant irodaként használják vagy adják ki.
D. L.
