Szombathely központi szerepre tör a régióban

A fejlesztések nem most kezdődtek Szombathelyen, hiszen például 1997 óta működik a Claudius ipari park, ahol már számos nagy cég települt le. A 185 hektáros területen 19 vállalkozás található, köztük olyanok, mint a faforgácslap-gyártó Falco Rt., a Styl Ruhagyár Rt., a Philips - Európában egyetlen - monitor-összeszerelő üzeme, az EPCOS, a Siemens kondenzátorgyártó üzeme és a LUK Rt., a világ második legnagyobb kuplunggyára. Az ipari parkban összesen 4500 embert foglalkoztatnak. A polgármester szerint kisebbfajta Szilícium-völgy jött itt létre, amely a Vas megyei GDP 60 százalékát adja. Az idén várhatóan 1,3 milliárd forint PHARE-pénzt kap a város az ipari park további közművesítésére.
Az ipari parkba települőket részben a kedvezmények csalogatták ide - az első három évben például mentesülnek a helyi adó alól, a második három évben pedig csak a helyi adó felét kell befizetniük -, de Szombathely kedvező földrajzi fekvése, infrastruktúrája és jól képzett szakemberei miatt eleve vonzó célpont a befektetők számára. Számos cég működik az ipari parkon kívül is, például a BPW-Rába Futóműgyár Kft. Az ipari cégek nagyságát mutatja, hogy a város iparűzési adóból származó bevétele tavaly 2,1 milliárd forintot tett ki.
Szombathelynek a többi megyei jogú várossal összehasonlítva viszonylag jó az infrastruktúrája. Az informatikai rendszer fejlett; az elmúlt nyolc évben egymilliárd forint felhasználásával fejlesztették az önkormányzat informatikai rendszerét. Ennek eredményeképpen most már például digitális közműtervek is készülnek a városházán. A polgármester szerint a szennyvíztelepet korszerűsíteni kell, a szemétszállítás és a hulladékmegsemmisítés viszont a legjobbak között van az országban.
Szabó szerint egyre több a városban a jól képzett szakember, és az önkormányzat céljai között szerepel, hogy kvalifikált munkaerőt foglalkoztató cégeket csalogasson Szombathelyre. A városban gyakorlatilag nincs munkanélküliség. Ez meglátszik a béreken is, például az ipari parkban lévő cégek esetében egy szakmunkás keresete havi 100 ezer forint körül van, egy menedzser vagy egy mérnök pedig ennek két-háromszorosát kapja. Egyre inkább az a jellemző, hogy bedolgozás helyett önálló termékeket gyártanak.
A város infrastruktúrája tovább javul, ha megvalósulnak a közlekedési fejlesztések. Folyamatban van például a katonai reptér megvásárlása, ezt polgári célokra kívánják hasznosítani. Ez év végéig befejeződik a Budapest-Szombathely vasútvonal villamosítása. Nem kizárt, hogy az uniós fejlesztések keretében épülő Bécs-Graz vasútvonal Szombathelyen keresztül vezet majd, és elképzelhető az is, hogy a szlovén vasút is érintené a megyét. A közúti fejlesztések egyik fontos célja az, hogy a várost az osztrák A2-es autópályához kapcsolják. Az idén 2,2 milliárd forintot fordítanak a Szombathelyet elkerülő út északi szakaszának építésére. Az összesen 7,5 milliárd forintba kerülő út várhatóan 2001 végére lesz kész.
A város tavaly mintegy 10 milliárd forintból gazdálkodott, és nagyjából ennyi pénzre számít az idén is. Központi támogatásból 3,8 milliárd forint származik, ugyanannyi mint tavaly, vagyis reálértéken - a 10 százalékos infláció miatt - csaknem 400 millió forint a város vesztesége. Szabó szerint nehéz úgy tervezni, hogy elvonják a központi támogatásokat. Az iparűzési adó az idén a tavalyi 2,1 milliárd forintról a központi adójogszabályok változása miatt várhatóan 300 millió forinttal csökken.
Szombathely adóssága meghaladja az egymilliárd forintot. A polgármester szerint ez az 1998 előtti, pénzügyileg át nem gondolt beruházások miatt keletkezett. A város ekkora adósságot még elbír, igyekeznek a közbeszerzési lehetőségekkel élve lefaragni belőle, és áttértek a feladatcentrikus finanszírozásra is.
V. É.