Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Folyamatban van a zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítése, erre a szakmai koncepció elfogadása után két lépcsőben kerülhet sor - tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM). Az elektronikus engedélyezés bevezetése és az ehhez kapcsolódó egyablakos ügyintézési rendszer várhatóan a második lépcsőben valósulhat meg, a tervek szerint 2013-tól. Az átalakítások forrásigényét a tárca szerint csak az eljárások konkrét körének ismeretében lehet majd pontosan meghatározni.
A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szerint az ügyfél főszabály szerint jelenleg is jogosult elektronikus kapcsolattartásra - mondta lapunknak Varga Katalin, az Energiaklub megújuló energia projektvezetője. Ennek ellenére a gyakorlati engedélyezési folyamatok sok esetben papír alapúak, egyelőre úgy tűnik, kellő informatikai háttér hiányában ez a gyorsabb eljárás, ezért Varga szerint szükséges lenne a hatóságok informatikai felszerelésére, képzésére több forrást biztosítani. Az Energiaklub idén februárra készített el egy komplex javaslatcsomagot a megújulóenergia-beruházások engedélyezésének felgyorsításához szükséges legfontosabb intézkedésekről, a gyakran évekig húzódó eljárások egyszerűsítése érdekében.
Zöld adatbázis segítheti a beruházókat
Az NFM klíma- és energiaügyi államtitkársága, illetve Energia Központ Nonprofit Kft. emellett egy zöld adatbázis és online platform előkészítésén is dolgozik. A fejlesztés célja, hogy naprakész információkkal lássa el a döntéshozókat, a szaktanácsadói hálózatot, a gazdasági szereplőket, az önkormányzatokat és a lakosságot. A kialakítás alatt álló adatbázis tartalmazza majd a folyamatban lévő és befejezett zöld beruházások helyszíneit, technológiáit, teljesítményeit, az általuk elérhető szén-dioxid-megtakarítást, illetve a létrejövő munkahelyek számát. Az online-platform ezzel a befektetői és beruházói környezetet támogatná, a fejlesztés költsége és annak fedezete egyelőre nem ismert.
Varga úgy véli, bár egy zöld adatbázis összeállítása meglehetősen nagy feladat, a bejelentett beruházások közül pénzügyi okokból sok nem valósul meg, egyes szereplők a kedvezőtlen gazdasági, támogatáspolitikai viszonyok miatt elhagyják a piacot. Ennek ellenére megbízható statisztikák készítéséhez - főleg a megújuló alapú hőenergia területén - jól hasznosítható lenne egy rendszeresen frissített adatbázis. Hatékonysági szempontokból azonban érdemes meghúzni egy mérethatárt, amely alatt túlságosan költség- és időigényes lenne - például a lakossági biomassza-hasznosítás vagy napkollektorok területén - egy pontos és teljes körű adatbázisra törekedni - tette hozzá.
Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár korábban arról is beszélt, hogy a kormány a pályázatoknál egy egységes közreműködő háttérszervezetet hozna létre, az idén ősszel benyújtandó fenntarthatósági törvényjavaslat pedig tízezer lakos feletti településeken kötelezővé tenné energetikai tanácsadó alkalmazását.
Ötmilliárd jut környezetvédelmi informatikára
Varga úgy véli, fontos, hogy pontosabb és naprakész információk álljanak rendelkezésre az egyes hatóságoknál, önkormányzatoknál a környezet állapotáról. Ezek hiányában nem lehet felelősen dönteni egyes beruházások engedélyezéséről, illetve nem lehetséges ezek rövid- és hosszútávú környezeti hatásainak monitoringja sem. A Környezet és Energia Operatív Programban 5,4 milliárd forint áll rendelkezésre környezetvédelmi célú informatikai fejlesztésekre. A pályázat a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységének, illetve a helyi önkormányzatok informatikai feladatainak támogatására terjed ki. A fejlesztések az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (EIONET) magyarországi fejlesztését, illetve az informatikai és térinformatikai rendszerek fejlesztését, kezelését és az információszolgáltatást (OKIR) érintik. Az adatbázisok bővítéséhez, fejlesztéséhez juttatott források mellett fontos, hogy a begyűjtött adatokhoz feldolgozott formában a nyilvánosság is hozzáférhessen, illetve, hogy egyes hatóságok között is hatékonyan, akadálymentesen áramolhasson az információ - hangsúlyozta Varga.
Az információhiány a megújulóenergia-beruházásokat hátráltató tényezők között fontos szerepet tölt be - hangsúlyozta Varga Katalin. A megállapítás igaz a társadalom, a lakosság általános tájékozottságára, az egyes berendezések üzemeltetéséhez szükséges képzett szakember-állományra, de a megújulóenergia-piac pontos méretére vagy a beruházások által elért környezeti hasznok felbecsülésére is. Az Új Széchenyi Terv a 2011-2013-as időszakra több mint 8,5 milliárd forint uniós forrást tartalmaz a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányokra, illetve mintaprojektekre. Az NFM szerint a környezettudatos szemléletmódban és az ehhez kapcsolódó takarékossági attitűdben óriási megtakarítási potenciál rejlik, úgy vélik, ezzel 10-15 százalékos energia-megtakarítást lehet elérni a háztartásokban és a vállalkozásoknál egyaránt. A fenntartható életmódot ösztönző konstrukcióknál az NFM szerint felesleges átcsoportosítási igényről beszélni, hiszen azok energetikai szempontból (is) hasznosak.
