Az MKB-nál fontosnak érzik, hogy a cégek megismerjék az árfolyam-fedezeti ügyleteket és azok helyes alkalmazását. Mint elmondták, a forint elmúlt évben tapasztalható mozgása sok cég figyelmét ráirányította a kockázatkezelésre, de vannak olyanok is, amelyek az ilyen ügyleteket még mindig a jövőre vonatkozó spekulációnak érzik. A szakemberek szerint pedig egy cég gazdálkodásában az a spekuláció, ha nyitott devizapozícióját (legyen az exportárbevétel, devizahitel-törlesztés vagy importkifizetés) fedezetlenül hagyja, vagyis a cég cash flow-ját nem függetlenítik az árfolyamváltozásoktól. Az MKB-nál hangsúlyozták, hogy a devizastratégia kialakításával, a fedezeti ügyletek futamidejének megfelelő megválasztásával a fedezeti ügylet spekulatív jellege teljesen kiiktatható. Kis- és középvállalati (kkv) ügyfeleink mintegy 25-30 százaléka érintett devizakitettséggel, közülük egyre többen központi kérdésnek tekintik devizakockázatuk változatos eszközökkel történő kezelését - mondta el Bencsik Judit, a Citibank kkv-termékmenedzsere. Mint hozzátette, néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy egy kkv szofisztikált treasury-termékeket használjon, de mára ez a Citi ügyfelei körében teljesen természetes. Az Ersténél is úgy látják, hogy az érdeklődés mindig folyamatos a kis- és középvállalatok körében. A válság ezt az igényt tovább erősítette, a vállalatok kisebb összegű deviza-árbevétel esetén is nagyobb figyelmet fordítanak az árfolyammozgásokra és az esetleges fedezeti ügylet kötésére. Az elmúlt egy-másfél év az UniCredit tapasztalatai szerint is ráirányította a vállalkozások figyelmét az árfolyamkockázatok kezelésének e módjára és határozottan fogékonyabbak is lettek iránta. Hasonlóan azt hangsúlyozta Földi Balázs, a Commerzbank treasury üzletágának igazgatója is, hogy a válság növelte az árfolyam-tudatosságot: ma már kis ügyfelek is odafigyelnek az árfolyam alakulására, annak üzletmenetükre gyakorolt hatására. Az OTP-nél érdeklődésünkre azt közölték, hogy a kisvállalkozások devizaforgalmának egyes tételei nem érik el a bankok által kezelhető minimumszintet, ami 50 ezer euró (mintegy 14 millió forint). Ezzel szemben Bencsik elmondta: a Citi devizakockázat-kezelési szolgáltatásait már 20 millió forint éves nettó árbevételtől elérhetik a kisvállalkozások is, amennyiben teljesítik az egy ügyletkötésre vonatkozó kétmillió forintos minimális elvárást. Mivel a bank a fedezeti ügyleteket a legkisebb vállalkozások számára is elérhetővé tette, az átlagos ügyletnagyságok is e szerint csökkentek a közelmúltban. A kötésnagyságok csökkennek az MKB-nál is, de ők ezt a válság hatásának tudják be. A kisebb összegek nagyobb számú ügyletekkel párosulnak, ami az MKB szakembereinek azt jelzi, hogy az ügyfelek árfolyam-várakozásai a korábbinál bizonytalanabbak, így fokozatosan, kis lépésekben építik fel devizapozícióikat. A bank azt tapasztalja, hogy az árfolyammozgások a 2010-es évet sok ügyfél számára nehezen tervezhetővé tették, a cégek gazdálkodásában felértékelődik a treasury-ügyletek szerepe. A Budapest Banknál a volumen és darabszám növekedését is érzékelik. Az Ersténél azt tapasztalják, hogy az ügyletméretek az utóbbi hónapokban ismét növekedésnek indultak. Ez - fejtették ki - összefüggésben van az exportra termelő hazai cégek helyzetével és kilátásaival. Növekvő deviza-árbevételek esetén ugyanis a cégek igénye a fedezeti ügyletek iránt ezzel párhuzamosan növekszik.
