Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A válság időszakában - 2008 júliusától idén márciusig - 77 milliárd forintnyi hitelt helyezett ki a "Sikeres Magyarországért" vállalkozásfejlesztési hitelprogram keretében a Magyar Fejlesztési Bank. Aladics Sándor vezérigazgató-helyettes fontosnak tartotta kiemelni, hogy mindehhez illik hozzászámolni a 46 milliárd forintnyi forgóeszközhitelt és bankgaranciát, valamint azt a közel 10 milliárd forintot, amelyet az agrárhitelprogram keretében folyósítottak ebben az időszakban a vállalkozásoknak. (Lényegében ide vehető az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési hitelek 82 milliárdos - 121-ről 203 milliárdra - növekménye is, hiszen a fejlesztések során a vállalkozások kaphatnak megbízásokat.)
Aladics Sándor szerint a felhasználás tekintetében a megugrás egyértelműen 2009 júliusát követően figyelhető meg, a hullám csak most, az év elején csitult le némiképp. Ezt az év eleji általános visszaesés és a hitelprogramok indulásának elhúzódása mellett talán már az is indokolja, hogy mind több bank tér vissza a finanszírozói oldalra. Az MFB által a nagybankok körében elvégzett felmérés szerint a felárak komoly mértékű csökkenése után a pénzintézetek már tervezik a saját forrásból való finanszírozás újraindítását - e tekintetben Aladics szerint az első új "versenyterep" a forgóeszközhitel-piac lehet. A verseny főleg a klasszikus középvállalkozások területén, a 200-700 milliós bevételű cégeknél fog megkezdődni, a számukra szóló limiteket egyre szívesebben írják majd át a hitelintézetek. A kérdés az, hogy a nyitás mennyiben lehet általános - a tavalyi év gyengébb vállalati teljesítménye után sok múlik azon, hogy a bankok a vállalati működés fenntartásához mekkora átmenő forgalom finanszírozását engedik majd meg.
Arra a kérdésre, hogy vajon a bankok kockázatoktól való félelme mennyire emelheti meg a felárakat, az MFB vezérigazgató-helyettese a bank saját adataival cáfolta a pénzintézeti mohóságról szóló vélekedéseket. A pénzintézetek a vállalkozásfejlesztési hitelprogram keretében 300 bázispontos felárat alkalmazhatnak az ügyfél minősítésének függvényében az alapkonstrukció kamatán felül, ehhez képest az MFB kimutatásai szerint a hitelprogramban a vállalkozások 207 bázispontos átlagos kamatfelár mellett jutottak hitelhez az elmúlt év során - ez az érték lényegében nem nőtt a válság hónapjaiban. Ha az MFB refinanszírozási forrásaival történő kihelyezések kérdésében ilyen rendet tud vágni a verseny, akkor a bankok saját termékei körében sem kell drasztikusan mást várni.
Az MFB számára nem lesz veszteség, ha a bankkal szemben támasztott refinanszírozási igény visszaesik, Aladics Sándor szerint a fejlesztési bank évente átlagosan 50-60 milliárd forintnyi fejlesztési forrás nyújtását irányozta elő működési modelljében.
