Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szinte gyakorlattá vált az elmúlt években, hogy a likviditási problémákkal küzdő vállalkozások esetében a hitelezők, gyakran puszta nyomásgyakorló eszközként, automatikusan nyúltak a felszámoláshoz - évente több mint 10 ezer esetben. Ezzel sokszor nem az volt a céljuk, hogy az adóst valóban fel is számolják, hanem az, hogy még a felszámolás tényleges elrendelése előtt fizetésre kényszerítsék. Ha azonban az adósról kiderült, hogy valóban fizetésképtelen, és elindult a felszámolási eljárás, nem volt mód a folyamat megállítására, az adós vállalatot pedig végül felszámolták.
Ezt a lehetőséget a hitelezők - a piac torzulásai miatt - nem megfelelően alkalmazták, és emiatt az utóbbi években nagyon megszaporodtak a felszámolási eljárások, ami viszont sem az adós pozícióban lévő vállalkozásnak, sem az államnak, sem a hitelezőnek nem volt jó. Az állam adófizető és foglalkoztatást biztosító termelőegységet veszített el, míg a hitelezők az adós vagyontárgyai értékesítéséből csak jelentősen diszkontált - a gyakorlatban 1-10 százalék közötti mértékű - megtérüléshez juthattak hozzá - hangsúlyozta Györfi-Tóth Péter, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda partnere.
A csődtörvény módosításával éppen az volt a cél, hogy az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdő, de egyébként még működőképes vállalkozások felszámolását el lehessen kerülni. A vállalkozások mentőövet kaphatnak, hiszen az új szabályok alapján igénybe vehető 90 napos - automatikus - fizetési moratórium alatt a cég a működésén kívül tudja rekeszteni a hitelezőket, és erőforrásait a további üzleti tevékenységhez szükséges reorganizációra fordíthatja. Ez a megoldás a hitelezőknek is jó, mert bár a hozzájárulásuk nélkül az adós cég a fizetési moratórium idejére átmenetileg kikerül a közvetlen hitelezői kontroll alól, ám a hosszabb távon működőképes vállalkozás az ezen időszak alatt előkészített reorganizáció következtében nagyobb eséllyel válik jó adóssá. A folyamat kontrollját Györfi-Tóth Péter szerint a kirendelt vagyonfelügyelő azzal tudja biztosítani, hogy ellenőrzi az adós menedzsmentjének minden lépését, azok valóban a reorganizációt szolgálják-e.
