Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Képtelen lesz betölteni szerepét a tavasszal elfogadott csődtörvény - állítja Győrfi Attila. Az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezetője szerint a módosítás legszembetűnőbb hiányossága - ami gyakorlatilag az egész szabályozás értelmét kérdőjelezi meg -, hogy a csődeljárás megindulását követő szolgáltatásokból származó követelések a felszámolási eljárásra vonatkozó szabályokkal ellentétben nem lesznek privilegizáltak, vagyis nincs biztosíték arra, hogy ezen számlaköveteléseket a lejárati időpontban kiegyenlítik. Ez alól csak a köztartozás, adó- (áfa) és közszolgáltatói követelésekre fogalmaz meg kivételt a szabály. Győrfi szerint aligha várható, hogy bármely cég hajlandó úgy áruval/szolgáltatással ellátni az adósát, hogy csak azzal számolhat, hogy siker esetén is - a korábbi szállítói követelésekkel együtt - a majdan megkötendő csődegyezségben meghatározott százalékát kapja meg követelésének.
Győrfi Attila szerint sok fizetésképtelenség határára sodródott cég fog élni a lehetőséggel, miszerint azzal, hogy az adós a felszámolás első fokú elrendeléséig bármikor - akár a határnap előtti napon is - csődvédelmet kérhet, a fizetési haladék (moratórium) automatikusan megilleti az adóst. Miután ehhez nem kell az immár lejárt követelésekkel bíró hitelezők hozzájárulása, a szakértő szerint ezzel a törvény a hitelezők kezéből kiveszi az utolsó jogi eszközt is a követelések aránylag hatékony érvényesítésére. Az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a felszámolási eljárásokban általános 1 százalék alatti megtérülési arány miatt a hitelező ugyanúgy érdekelt a felszámolás elrendelésének elkerülésében, mint a jóhiszemű és életben maradni kívánó adós. Győrfi szerint a felszámolási kérelemről történő értesülést követően az adós most is kérhet 30 napos fizetési haladékot, sőt a hitelezővel közösen két alkalommal, hat-hat hónapra szüneteltethetik is az eljárást. Miután ugyanakkor a csődeljárás nem két cég megállapodásán múlik, a nagy és csőd esetén kötelező nyilvánosság jelentősen csökkenti az adott cég túlélési esélyeit.
