Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyre nehezebben elérhető banki hitelek és szűkös saját források miatt a hazai vállalatok számára megnőtt az uniós alapokból származó források jelentősége a finanszírozásban. Az uniós pénzek hatékony felhasználása ugyanakkor nagyban függ attól, hogy a pályázati kiírások mennyire képesek megfelelni az új gazdasági környezetből fakadó kihívásoknak. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. EU-tanácsadási üzletágának igazgatója szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új, gazdaságfejlesztési és innovációs pályázati kiírásai több területen is kedvező elmozdulást jelentenek: a kiírások a korábbinál bővebb pályázói kör számára nyújthatnak megoldást beruházásaik és egyéb projektjeik finanszírozására.
Márkus Csaba a megoldandó kérdések között elsőként említette, hogy célszerű lenne, ha a társfinanszírozott pályázatokon elnyert támogatásokat - a támogatási intenzitások betartása mellett - a jövőben más állami támogatásokkal is kombinálni lehetne. Utólagosan megfontolandó a 2004-2006 közötti pályázatok árbevétel-vállalásainak újragondolása. A Deloitte szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hátrányos helyzetű kistérségek projektjeire biztosított támogatások esetében a mostani válság nyomán nem célszerű a pályázók körét az exportorientált cégekre és beszállítókra korlátozni, mivel az exportpiacok beszűkülése, illetve esetleges összeomlása miatt a pályázótól megvonják annak a lehetőségét, hogy a belső piacra átstrukturálhassák a projektjüket. Kedvező folyamatokat indíthatna el, ha a pályázó vállalatok a jövőben divízió- vagy üzletág szintű vállalásokat is tehetnének. Márkus Csaba szerint még mindig sok a szükségtelen korlátozó tényező, olyan kizárások vannak, amelyeket hiába szüntet meg az adott cég, továbbra sem pályázhat. A szakember példaként a "tartós környezetkárosodás" kizárást említette.
