Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Közmondásszerű, hogy a hazai kis- és középvállalkozások forrásszűkében szenvednek, épp ezért a fejlődésükhöz szükséges tőkét nem, vagy csak nagyon nehezen tudják előteremteni. A hazai vállalkozások mintegy 75 százaléka kénytelen banki hitel nélkül gazdálkodni, míg a fejlett országokban ez az arány 15-20 százalék körül mozog. A vállalati hitelek koncentrációjára jellemző, hogy harmadát a bejegyzett vállalkozások egy százaléka használja.
Számos fejlődőképes kkv nem tud bekerülni a banki hitelfinanszírozás körébe, ennek okai között Benke Ákos, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt. (MV Zrt.) vezérigazgatója elsőként azt emeli ki, hogy ezen cégek jó része a vállalati életgörbe sérülékenyebb/korai oldalán helyezkedik el. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs hitelezési múltjuk, ez pedig mind a vállalatok, mind a bankok oldaláról problémákat vet fel. A pénzintézetek részéről érthető a bizalmatlanság, hiszen egy ismeretlen vállalattal kerülnek szembe, de sok esetben a másik oldal is felkészületlen: a kkv-k jelentős része számára sokszor jelentenek meglepetést a bankok formai elvárásai.
A külső finanszírozást elősegítő speciális szaktudás hiánya azonban nemcsak a hiteleknél, hanem a tőkebefektetések esetében is visszaköszön. Ez pedig nem csak annak tulajdonítható, hogy a hazai kockázati tőkebefektetések GDP-hez viszonyított értéke a legrégebbi 15 EU-tagország arányának mindössze felét teszi ki. Magyarország ráadásul meglehetősen furcsa helyzetben van, amikor a kockázati tőkebefektetések világtérképét nézzük: a hazánkban eddig megvalósult kockázati tőkebefektetések nagy része a már érett, fejlődési pályájának jó részét maga mögött tudó vállalkozásokba irányult és ezzel párhuzamosan döntően a nagy értékű tranzakciók dominálnak. Az igazán kkv-méretű, ötmillió euró alatti tőkebefektetések aránya elenyésző: az elmúlt év első 10 hónapjában hazánkba érkező 366 millió euró kockázati tőkéből mindössze 7,2 millió euró célozta ezt a szegmenst.
Azt a szakma már régóta tudja, hogy égetően nagy szükség lenne a kkv-k induló (magvető) és korai életszakaszának tőkefinanszírozását célzó megoldásokra. Az is látszik ugyanakkor, hogy a piaci kockázati tőkealapok ingerküszöbét nemigen érik el a magyar kkv-k. A korábbi megoldások állami pénzek becsatornázásával próbálták áthidalni ezt a problémát, ám uniós csatlakozásunk után e módszerek jó része már nem EU-konform.
Az EU is érzi a kkv-k tőkeproblémáit, ezt mindennél jobban mutatja, hogy a Jeremie-programon belül támogathatóvá váltak a kockázati tőkebefektetések is. Hazánkban az MV Zrt.-nek nyílt lehetősége arra, hogy uniós, illetve hazai költségvetési forrásokat biztosítson a pénzügyi közvetítők számára. A közelmúltban elindult Mikrohitel, illetve Portfóliógarancia programokat követően a társaság megkezdte az Új Magyarország Kockázati Tőke Program előkészítését is, erre 46 milliárd forintnyi uniós forrást különítettek el, s a befektetések számának növekedését várják tőle. A cél kimondottan a hazai kkv-szektor korai, valamint növekedési életszakaszban lévő vállalatai tőkehelyzetének javítása. Éppen ezért a létrejövő alapok kizárólag a vállalkozások korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszában fektethetnek be - egy-egy kijelölt vállalatba maximum három éven keresztül, évente legfeljebb 1,5 millió euró tőkét.
A pénzügyi közvetítői feladatokat olyan alapkezelő társaságok láthatják majd el, amelyek a tőkepiaci törvény szerinti kockázati tőkealapok kezelésére jogosultak hazánkban. Elvárás az is, hogy az alapokba legalább 30 százaléknyi magántőke is érkezzen.
