Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mindenképp szükség van arra, hogy a piac szereplői, a befektetési célpontnak számító vállalkozások, az aktív és potenciális üzleti angyalok, a klasszikus kockázatitőke-alapok menedzserei és a szektorban érdekelt befektetési és tanácsadó cégek képviselői között a jövőben még szorosabb kapcsolat, aktív párbeszéd alakuljon ki, mert csak így van esély arra, hogy növekedjen az induló technológiai cégekbe történő befektetések száma - sommázható az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ által működtetett Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat és a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület nyár közepén tartott konferenciájának mondanivalója. A "Milyen lehetőségeket rejt a korai fázisú kockázatitőke-piac Magyarországon?" címmel megrendezett eseményen elsőként nyílt lehetőségük ilyen szintű szervezés mellett a piac szereplőinek arra, hogy új kapcsolatokat építsenek ki, tapasztalataikat, tudásukat megosszák partnereikkel, akik ugyan versenytársnak számítanak, ám a piac jelenlegi mérete és lehetőségei miatt azért mindenkinek bőven jut hely a nap alatt. A szakmai fórum résztvevői szerint 2009-től minden tényező adott ahhoz, hogy emelkedhessen a korai fázisú tőkebefektetések száma.
Egyed Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára előadásában ismertette a szférát érintő kormányzati kezdeményezéseket, erőfeszítéseket, külön kiemelve, hogy a kockázati tőkebefektetések szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír az, hogy uniós döntés értelmében Budapest ad majd helyet az európai technológiai és innovációs intézetnek.
Bátora László, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a Jeremie kockázatitőke-program brüsszeli akkreditációja már zajlik, szerinte a társadalmi vitára bocsátás után az ősz második felében, novemberben sor kerülhet a pályázatok kiírására is. A rendelkezésre álló 46 milliárd forint tájékoztatása szerint két úton juthat el a célcsoportnak számító kis- és középvállalkozásokhoz. Az egyik megoldási mód szerint a magán- és állami befektetők közösen hoznak létre kockázatitőke-alapokat, míg a másik megoldás szerint úgynevezett co-investment alapok jönnek létre. Ez utóbbi esetében az alap tisztán közösségi forrásokkal gazdálkodik, ám ennek befektetéseinél szigorú előírás az, hogy csak magánszereplőkkel együtt végezhet tőkebefektetést társbefektetőként.
