Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az olaszok után a magyar üzletemberek a legaktívabb cégalapítók Romániában, de egyre többen kacérkodnak Bulgáriával is. Valóban ekkora növekedési potenciál van még ezekben az országokban?
- A piacok gyors bővülése, vásárlóerejük megugrása ezt támasztja alá. A tartósan magasabb növekedés is a vállalkozókedvet erősíti, ráadásul a hazai lassulás, piacszűkülés még szorítja is kifelé a magyarországi tőkét. Ezt az mutatja legjobban, hogy a tőkekivitel mértéke éppen az utóbbi három évben nőtt meg jelentősen - a magyarországi piac "felszívóképességének" mérséklődésével párhuzamosan. A jogi-adminisztratív terheket ugyan sem Romániában, sem Bulgáriában nem nevezném álomszerűnek, ám a piac, az alacsonyabb adó- és járulékos költségek ennél jóval fontosabbak. Ezek mértéke ráadásul csökkenő tendenciát is mutat.
- Ez csábította az MKB Bankot is arra, hogy két fontos régiós akvizícióról döntsön?
- Ahogy mondani szokás, követjük ügyfeleinket a régiós terjeszkedéssel. Így vásároltuk meg a romániai Romexterra Bankot, valamint a bolgár Unionbankot.
- Milyen konkrét előnyöket látnak abból a partnerek, hogy a bank mindhárom országban jelen van?
- Elsődlegesen azt, hogy gyakorlatilag ugyanazt kapják, mint otthon: az információ- és technológiaáramlás sokkal akadálymentesebben zajlik. Amennyiben mondjuk egy magyarországi nagyvállalat romániai leánycéget alapít, logikus megoldás, ha a hazai társaságot az MKB Bank, a romániait a Romexterra szolgálja ki. A bankok közötti kapcsolat azonban leegyszerűsíti az ügyfél életét.
- Említene tipikus példákat?
- Az alapfeltétel a helyszíni kiszolgálás megvalósítása, azaz a fiókhálózat kellő kiépítettsége. Ez mindkét leánybankunknál kifejezetten jónak mondható: az MKB Group összesen 209 bankfiókkal rendelkezik a három országban. Noha az ügyfélnek már az is előny, hogy nem egy idegen bankkal kell szerződnie, még többre értékeli, ha az itthon megszokott minőséget, szolgáltatást, standardokat kapja meg külföldön is. Az internetes bankolás helytől is függetleníti a banki ügyintézést, miközben maximális biztonságot nyújt. Ügyfeleink szívesen használják is ezt a szolgáltatást, a kezdeti idegengedés már a múlté. A tipikus banki szolgáltatások közé sorolnám a tanácsadást is: ügyfeleinknek információkat tudunk nyújtani a román és bolgár bürokratikus eljárásokról, jogi környezetről, például egy cégalapítás megtervezése esetén. Ezen kívül terveink szerint a jövőben nemzetközi termékeket is kínálunk ügyfeleinknek. A nemzetközi cash-pool az egy céghez tartozó számlák "összevezetését" jelenti, ami likviditási könnyebbséget hoz a különböző fióktelepek, telephelyek együttműködésében. Ugyanilyen lesz majd a gyors - azaz a napon belüli - átutalások rendszere.
- Van-e jelentős különbség a két ország között ebben a tekintetben?
- Jelentős különbségeket nem látok. Van azonban két dolog, amihez mindenképpen alkalmazkodni kell: ez a helyi piac és a helyi jogszabályi környezet.
- A nagyvállalatoknak ez könnyebben megy, mint a kisebb cégeknek…
- Romániában nagyon sok, akár kis- és középvállalat méretű magyar cég fektetett be az utóbbi években, elsősorban Erdély magyarlakta területein. Különösen kiemelt terület a Marosvásárhely-Kolozsvár tengely, illetve a határhoz közeli részek. De Bulgáriában is nagyszámú, 250 körüli magyar befektető van jelen. Az igazán kis cégek inkább Románia irányába tartanak - a kisebbnek vélt kockázat és földrajzi távolság miatt.
- Ilyen megfontolásból más irányokba is kacsingathatnak.
- Ha a magyar tőkekivitelt nézzük, rögtön itt van példának Szlovákia. A délszláv térség politikai stabilizálódása után pedig Szerbia, Montenegró, akár Macedónia is csábító befektetési terep lehet - ám oda egyelőre még csak az igazán nagyok, illetve a kalandvágyók merészkednek.
