Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Politikamentesség, kiszámíthatóság, pénz és szakértelem, valamint a pedagógusnak készülők alaposabb szűrése, felkészítése szükséges ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar köz- és felsőoktatás színvonala, a gazdasági versenyképességhez szükséges humán tőke fejlesztésének pedig az általános iskolában kéne nekigyürkőzni - hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai reformműhelyének közelmúltbeli ülésén. Jelenleg nincs olyan területe a magyar oktatásnak, ami ne küzdene súlyos hiányosságokkal: se anyagi, se tárgyi, se szakmai, se pedagógiai feltételei nincsenek meg a tudásintenzív és innovatív gazdaság igényeinek megfelelő munkaerő kibocsátásának, s így gazdasági növekedés sem várható - mondta Gazsó Ferenc, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
Száz diákból 20-23 gyakorlatilag funkcionális analfabétaként kerül a munkaerőpiacra, a legszegényebbek 20 százaléka pedig egyszerűen kiesik az oktatásból, és semmilyen hasznosítható tudással nem rendelkezik. Ebből 15 ezer beemelhető lenne a szakképzésbe - hívta föl a figyelmet Parragh László, az MKIK elnöke. Pedig a vállalkozások évek óta inkább a szakmunkásokat, technikusokat hiányolják, és egyre élesebb hangon kritizálják a konvertálható tudás nélküli diplomagyárakat. A vállalkozások számára a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya egyre több esetben jelent komoly akadályt: potenciális megrendelések, ígéretes fejlesztési lehetőségek mennek veszendőbe a szakemberhiány miatt. Nem véletlen, hogy a nagyobb cégek "saját kezükbe" vették a képzéseket és adományokkal, beruházásokkal igyekeznek olyan képzési körülményeket teremteni a felsőoktatási intézményekben, hogy az onnan kikerülők megfelelő szakmai tudása biztosított legyen. A kisebb cégek számára ugyanakkor ez az út nem járható.
