Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Milyen szerepet tölt be az MFB az agrárszektorban?
- A Magyar Fejlesztési Bank több területen is részt vesz az agrárhitelezésben. Ezek közül meghatározó szerep jut a 2001/2002-ben a kisvállalkozásoknak nyújtott földvásárlási, gépvásárlási és forgóeszköz-finanszírozású hiteleknek. Ezek a hitelek az előző Orbán-kormány idején lettek folyósítva, de törlesztésük átnyúlt a kormányváltást követő időszakra. Az EU-csatlakozás előtt a források a gazdálkodók felkészítését célozták, hogy az Európai Unión belül ne legyen probléma az új követelmények teljesítése. Ez a gyakorlatban a forgóeszköz-hitelezést, illetve a gép- és termőföldvásárlásra vonatkozó hosszú lejáratú hitelek biztosítását jelentette. A termőföldvásárlásra adott kölcsönök jellemzően 2015 és 2020 között járnak le, ezzel szemben a forgóeszközhitelek jelentős részének folyósítása 7-9 évre történt, így ezek 2009-2010-ben futottak ki. Jelentős részüket azonban a bank, az agrárgazdaság helyzetére való tekintettel, 3 évre átütemezte, így például a 2009-es lejáratot 2012-re változtatta. Az átütemezés egyik feltétele volt, hogy a tőke összegének legalább a 30 százalékát fizessék vissza az ügyfelek, és így a fennmaradó 70 százalékot ütemezhették át. Kezdetben a forgóeszközhitelek összege meghaladta a 80 milliárd forintot, jelenleg azonban állományuk már 20 milliárd forint alá mérséklődött. Az elmúlt évek során sajnos felmondani kényszerültünk néhány olyan hitelt, amelynél úgy ítéltük meg, nincs esély arra, hogy a gazdálkodó vagy az adós a későbbiekben teljesítse a törlesztését.
- Az előbb említett közvetlen hitelek mellett milyen területen segítik még a finanszírozást?
- Az agrárszektornak nyújtott MFB-hitelek másik jelentősebb területe a kereskedelmi bankok agrárhiteleinek refinanszírozása. Az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében árfolyamgarantált forrásból kedvező kamatozással tudunk hitelt nyújtani. A fejlesztési hitelek mellett forgóeszközhiteleket is nyújtunk az agrárszektor számára a kereskedelmi bankokon keresztül. Ezt korábban szintén árfolyamgarantált devizaforrásból tudtuk megvalósítani, így a kamatozás a forintban történő folyósítás ellenére kedvező volt. Ezzel szemben 2008 második felében forintalapú hitelezésre kellett váltanunk, amelynek a kamata már kevésbé volt versenyképes. Ennek következményeként visszaesett a forintban folyósított agráreszközhitelek állománya.
Ezen a területen egyébként hamarosan újabb jogszabályozási változás lép életbe, amelynek köszönhetően lehetőségünk lesz közvetítő kereskedelmi bank nélkül, közvetlenül is forgóeszközhitelt nyújtani. Emellett jelenleg központi feladatunk a válság sújtotta agrártermelők - elsősorban kis és közepes termelők - támogatása kedvezményes kamatozású forgóeszközhitellel. Ezt nevezzük Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramnak, ami, ahogyan a neve is mutatja, elsősorban a természeti katasztrófákkal sújtott mezőgazdasági gazdálkodókat érinti. Erre a típusú hitelre elsősorban a kis és közepes agrárvállalkozások lesznek jogosultak a kár mértékével arányosan, de maximum 50 millió forint értékben.
- Hogyan értékelné az agrárszektor idei évét a bank szempontjából?
- Jelenleg elsősorban a nemrég lejárt, 2001/2002-ben nyújtott agrárhitelek terén van tapasztalatunk. Eleinte tartottunk attól, hogy a tömeges lejáratok idején jelentős arányban dőlnek be a hitelek. Természetesen van néhány nem fizető adós, de sokkal kisebb arányban, mint amire számítottunk. Örömmel mondhatjuk, hogy sokkal kevesebb hitel dőlt be, mint előzetesen becsültük. A többi konstrukció esetében is azt tapasztaljuk, hogy a nehézségek ellenére az agrárszektor nem teljesít rosszabbul, mint a gazdaság egésze. Ehhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy az agrártermelők ragaszkodása a tevékenységükhöz sokkal erősebb, mint más szektorokban. Összességében úgy látom, hogy az agrárszektor a nehézségek ellenére a várakozásokon felül teljesített.
- A jövő évre milyen kitűzött célok, tervek állnak önök előtt?
- A Magyar Fejlesztési Bank jelenleg az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) bevezetéséhez és elindításához szükséges feltételek előkészítésén dolgozik. A kritériumok az ÚSZT kapcsán jelenleg még kevésbé világosak, és azok az információk, amelyek rendelkezésre állnak, még mindig általánosabb jellegűek. Készen állunk arra, hogy a mostani fejlesztési termékeinket az ÚSZT igényeinek, prioritásainak megfelelően alakítsuk át. A mikro- és kisvállalkozói szektor számára rendelkezésre álló állami és EU-s, illetve a bank forrásából álló támogatási hitelrendszert megpróbáljuk egységesíteni. Itt az elmúlt években sajnos egymással versenyző, párhuzamos hiteltermékek alakultak ki. A különféle hitelek hasonló feltételekkel, hasonló célokat, hasonló gazdálkodói kört céloztak meg, így a vállalkozók számára nem volt átlátható a hitelek közti különbség, ezért szeretnénk egységesíteni és a feltételeket közelíteni egymáshoz. Megpróbáljuk a jelenlegi hiteleket a kereskedelmi bankokkal együttműködve úgy átalakítani, hogy a mostaninál sokkal sikeresebbek legyenek. Természetesen jövőre olyan termékekkel is szeretnénk megjelenni, amelyek egyrészt az Új Magyarország Fejlesztési Tervre épülnek, másrészt már figyelembe veszik az ÚSZT prioritásait és lehetőségeit. Négy fő termékcsoportot már meg tudunk különböztetni, ezek a vállalkozásfejlesztés, az agrárszektor, az önkormányzati ügyfélkörnek, valamint a lakossági szektornak kialakított termékkörök. A kidolgozásuk azonban már a következő időszak feladata lesz.
