Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szalay Fruzsina-Tomori Erika
A tőkepiaci törvény 2003. januári változásait elemző sorozatban a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda szakértői most a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (felügyelet) és a Befektetővédelmi Alapot (Beva) érintő változásokat, elsősorban a díjakkal kapcsolatos módosításokat tekintik át.
A felügyeleti díjak mértékét a módosítás leszállította az aktuálisan fennálló pénz- és értékpapír-állomány alapján fizetendő díj, illetve a portfóliókezelési és alapkezelési tevékenység után fizetendő díjak tekintetében. Egységesítették a díjfizetési szabályokat, így a portfóliókezelési tevékenység után a befektetési alapkezelőnek is ugyanannyi díjat kell fizetnie, mint a portfóliókezelést befektetési szolgáltatóként végzőnek. A díj számítási alapjából kikerültek a hitelintézetek közötti, a hitelintézet és befektetési vállalkozás közötti, valamint a hitelintézet és MNB közötti, befektetési eszközökkel végzett tevékenységek. Az elszámolóháznak - a módosítás eredményeképpen - felügyeleti díjat kell fizetnie az értékpapírletét-kezelési, illetve értékpapírszámla-vezetési tevékenységet nem folytató ügyfeleivel szemben fennálló kötelezettségei után. A központi értéktári tevékenységet ellátó elszámolóház ugyanis eddigi partnerei, a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások mellett - szintén a módosítás eredményeként - szolgáltatást nyújthat a magyar állam, annak vagyonát kezelő központi költségvetési szervek és más vagyonkezelő szervek számára is.
A Beva-díjak mértékén a módosítás nem változtatott. A fizetés körülményeit érintő változás, hogy az éves díjat eddig a díjfizetési időszakra előre esedékesen kellett megfizetni, míg az új szabályok értelmében az éves díj fizetésének esedékességét a Beva igazgatósága határozza meg. A minimumdíjra vonatkozó szabályok kiegészültek annyiban, hogy ha a Beva-tagnak sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs a Beva kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, akkor csak a törvényi minimumdíj (félmillió forint évente) fizetésére kötelezhető. Szintén új szabály, hogy a tevékenység engedélyezésének évére fizetendő díjat a tárgyév végi díjalap alapján megállapított éves díj 365-ödének és a Beva által biztosított napok számának szorzataként kell meghatározni. Végezetül, a módosítás kötelezővé tette az elszámolóházak számára is a Beva-hoz való csatlakozást, amennyiben a Beva kártalanítási kötelezettsége alá tartozó tevékenységet végeznek (a fentiek szerint).
A módosítás kibővítette a felügyelet által alkalmazható intézkedések körét, illetve a gyakorlatban már eddig is alkalmazott intézkedéseket rögzítette, így a felügyelet felszólíthatja, adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti a kibocsátót is. Jelentősen bővítették a befektetési szolgáltatókkal szemben kiszabható szankciók körét is: a felügyelet megtilthatja, korlátozhatja az osztalék kifizetését - ám csak akkor, ha az illető szervezet számára előírt tőkekövetelményeknek való megfelelés nem biztosított -, kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását, határidők meghosszabbítását írhatja elő, új tevékenység, üzletág megkezdését tilthatja meg. Kötelezheti továbbá a befektetési szolgáltatót szabályzatok átdolgozására, működési költségek csökkentésére, megfelelő alkalmazottak felvételére, tartalék képzésére, üzletkötőt törölhet az általa vezetett névjegyzékből, illetve a kiszervezést megtilthatja.
A módosításokkal a tőkepiaci szabályozás egységesebbé és a gyakorlat követelményeinek egyre megfelelőbbé válik. Ugyanakkor természetesen a pontosítások ellenére sem zárható ki, hogy a gyakorlat során felmerülő kérdésekre a szabályozás nem ad egyértelmű választ, így továbbra is szükség van az alkotó jogszabály-értelmezésre, sőt egyes problémák újabb jogszabály-módosítással történő megoldása is várható.
