Orbán Ildikó, adószakértő
Az adószakértő sorozatában most azon év eleji változást és annak hatásait járja körül, amelynek következtében megszűnt a tőzsdei azonnali, az összetett és származtatott ügyleten elért jövedelmek adóztatása. E jövedelmek ezentúl kamatnak minősülnek, esetükben az adó mértéke nulla százalék. Eddig a tőzsdei ügyletek jövedelme után 20 százalék adót kellett fizetni.
A tőzsdei ügyleteken elért jövedelmek adózásának megszűnésével az árfolyamnyereségből származó jövedelem adózásának szabályai jelentősen egyszerűsödnek. Értelmetlenné válnak, ezért hatályon kívül kerülnek a tőzsdei ügyletre vonatkozó szabályok. Megszűnik a befektetési szolgáltató azon kötelezettsége, hogy a közreműködésével átruházott értékpapírokból származó árfolyamnyereséget negyedévente elszámolja. Megszűnik az árfolyamveszteség elszámolásának lehetősége.
A 2002. évi szabályok szerint az árfolyamveszteség a következő év árfolyamnyereségével vagy a tőzsdei ügyletek nyereségével szemben elszámolható. Átmeneti szabályként aki a 2002. évről benyújtott bevallásában továbbvihető árfolyamveszteséget vagy ügyleti veszteséget tüntet fel, azt a 2003. évi bevallásában bevallott árfolyamnyereségéből levonhatja.
Árfolyamnyereségnek 2003-tól az értékpapír átruházásából származó jövedelem minősül. A jövedelem meghatározásához a bevételből levonható az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség.
Árfolyamveszteség nem számolható el. Az árfolyamnyereség után továbbra is 20 százalék adót kell fizeti. Az árfolyamnyereségre vonatkozó adózási szabályok azonban csak akkor alkalmazhatók, ha az adott ügylet a személyijövedelemadó-törvény szerint nem minősül más jövedelemnek. Az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg és vonja le. Ha az adó megállapítása során a kifizető valamely költséget nem vesz figyelembe, akkor ez az év végén az adóbevallásban érvényesíthető.
