Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szalay Fruzsina-Tomori Erika
A tőkepiaci törvény (tpt.) 2003. január 1-jén hatályba lépett módosításait elemző sorozatunkban a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda szakértői most a befektetési alapok és alapkezelők működését leginkább befolyásoló módosításokat foglalják össze. Így például változtak a rövidített tájékoztatóra vonatkozó és az alapkezelőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.
Amennyiben a befektetési alapkezelők befektetési jegyeket kívánnak kibocsátani, illetve forgalomba hozni, a tpt. kötelezően írja elő számukra tájékoztató (rövidített tájékoztató), illetve kezelési szabályzat kidolgozását. Az új szabályok értelmében ha egy alapkezelőnek több alapja is van, ezek a dokumentumok alaptípusonként egységes szerkezetben is elkészíthetőek. További változás: a befektetési jegyeknek egy adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített tájékoztatóját a befektető részére térítésmentesen át kell adni. A tájékoztatót, a legutóbbi éves és féléves jelentést - ha azt a befektető kéri - szintén térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani. Ugyanez a szabály vonatkozik a befektetési jegyek folyamatos forgalmazására, illetve a külföldön kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok nyilvános belföldi forgalomba hozatalára és forgalmazására is. Ez utóbbi esetre irányadó új szabály, hogy ha a kibocsátó rendelkezik a székhely országa szerinti értékpapír-felügyelet által jóváhagyott tájékoztatóval, úgy a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztatót e hatályos külföldi tájékoztató alapján kell elkészíteni, kiegészítve azt a belföldi forgalomba hozatal adataival.
Az alapokra vonatkozó általános befektetési szabályok kiegészültek azokkal, amelyeket a tpt. eddig csak a portfóliókezelési tevékenységre írt elő. Így az alapkezelő az általa kezelt befektetési alap részére nem vásárolhat saját maga, illetve az alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok (például tőzsdei papírok) kivételével. Az alapkezelő a tulajdonában lévő értékpapírokat, befektetési eszközöket szintén nem helyezheti el az általa kezelt alapba, és nem vásárolhat értékpapírt, illetve befektetési eszközt az általa kezelt alapoktól. Az alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket ugyanígy nem helyezheti el az általa kezelt nyilvános alapba, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével (például tőzsdei papírok). Az ilyen értékpapírokra kötött ügyleteknél, valamint az alapkezelő által kezelt alapok, portfóliók egymás közötti ügyleteinél - a későbbi ellenőrizhetőség érdekében - az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.
Az alapkezelő az alap eszközeinek terhére - a korábbi szabályoknak megfelelően - kölcsönt nem nyújthat, garanciát nem vállalhat, kivéve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását, illetve értékpapírjainak a saját tőkéje 30 százalékát meg nem haladó mértékű kölcsönadását. A fentiekhez kapcsolódóan, a nettó eszközérték fogalmának meghatározása kiegészült azzal, hogy a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök értékébe beletartoznak a kölcsönbe adásból származó követelések is.
Jelentős változás az ingatlanbefektetési alapok esetében, hogy az alapkezelő az alap által vásárolt egyes ingatlanok értékének 50 százaléka erejéig jelzálog fedezete mellett kölcsönt vehet fel, amennyiben ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. A kölcsön fedezeteként az alap - a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosítás, illetve az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén túlmenően - egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az alap letétkezelője ilyen ügyleteknél hitelezőként nem szerepelhet. Ingatlanalap esetében szintén új szabály, hogy az alapkezelő által az alap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapítására igénybe vett független ingatlanértékelő csak olyan személy, illetve szervezet lehet, amely/aki az alap befektetéseiben nem érdekelt. Az ingatlanértékelő részére adott megbízás érvényességéhez már nem csak a PSZÁF jóváhagyására, hanem a letétkezelő beleegyezésére is szükség van. Ha pedig a PSZÁF-nek az ingatlanértékelő által kiadott értékbecslés elfogulatlanságával, szakmai megalapozottságával kapcsolatban alapos kételye merül fel, kötelezheti az alapkezelőt, hogy más ingatlanértékelőt bízzon meg. Az ingatlan-alapkezelő hitelfelvételeire és eszközeinek megterhelésére vonatkozó előírások azzal egészültek ki, hogy az alapkezelő nem csak az alap származtatott ügyleteihez, hanem az ingatlanbefektetési alap halasztott fizetés mellett kötött ingatlanvételi ügyletei esetében is jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani akkor, ha az óvadék nyújtásának feltétele, hogy az alap tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az eladó legkésőbb az óvadék rendelkezésére bocsátásával egyidejűleg hozzájáruljon.
