A tpt. az értékpapírok átalakítása kapcsán a nyomdai úton előállított értékpapírok dematerializált értékpapírrá történő átalakításának szabályait pontosítaná, néhány helyen új rendelkezésekkel egészítené ki. Változtatna a nyilvántartási szabályokon, illetve a nyomdai úton előállított papírok benyújtására irányuló eljáráson, míg a be nem nyújtott papírok sorsát illetően újabb rendelkezésekkel egészülne ki a jogszabály. Az értékpapír kibocsátására vonatkozó szabályokat a tervezet részletszabályok szintjén érinti, újdonság azonban az értékpapírok tőzsdei bevezetésének tpt.-ben történő szabályozása. Különösen az, hogy a tőzsde döntése előtt a bevezetést külön, előre engedélyeztetni kellene a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF).
A tőkepiac szereplőinek, a befektetési szolgáltatóknak a működését szintén számos helyen - érdemben is - érinti a várható módosítás. Jelentősek a különböző vagyonkezelési tevékenységek (egyéni portfóliókezelés, nyugdíjpénztári vagyonkezelés és a befektetési alapkezelés) egységes szabályozására vonatkozó törekvések. Ez különösen megnyilvánul a felügyeleti díjakra, letétkezelőkre vonatkozó szabályok változásaiban.
Kiemelkedő az ügyfélszámla-vezetésről szóló rendelkezések módosítása, amely alapján - a jelenlegi szövegjavaslat ismeretében - már most fontos kérdések merülhetnek fel az ügyfélszámla-vezetés mint pénzforgalmi szolgáltatás, illetve annak technikai lebonyolítását illetően. A módosítás régóta fennálló hiányosságot pótolna azzal, hogy megalkotja a kiszervezés (a befektetési szolgáltató adatkezelési, adatfeldolgozási, illetve adattárolási tevékenységének végzésére egy tőle szervezetileg független személlyel történő szerződéskötése) részletes szabályait. Bár eddig ez a feladat a Pénzügyminisztériumé volt, a rendelet az évek során nem készült el, ezzel a módosítással pedig maga a törvény szabályozná a felmerülő kérdéseket.
A Befektetővédelmi Alapra vonatkozó, illetve általában a befektetővédelmi szabályok az Európai Unió tagállamainak befektetővédelmi rendszereivel összhangban kerülnének pontosításra. A befektetési alapokat és alapkezelőket különösen érintenék a vagyonkezelési tevékenységek egységesítésére irányuló javaslatok, és kiegészülnének a befektetési jegyek kibocsátására és a befektetők tájékoztatására vonatkozó szabályok is. Számos új rendelkezés kerülne beillesztésre arra tekintettel, hogy az ingatlanbefektetési alap kezelője az alap által vásárolt egyes ingatlanok értékének 50 százaléka erejéig - jelzálog fedezete mellett - kölcsönt vehetne fel.
A PSZÁF felügyeleti díjai közül a fennálló pénz- és értékpapír-állomány alapján fizetendő díj, illetve a portfóliókezelési és alapkezelési tevékenység után fizetendő díjak a módosítás alapján csökkennének. A portfóliókezelésre vonatkozóan ugyanakkor egységesítésre kerülnének a díjfizetési szabályok, így a tevékenység után a befektetési alapkezelőnek is ugyanannyi díjat kellene fizetnie, mint a portfóliókezelést végző befektetési szolgáltatónak. Bevezetésre kerülne az úgynevezett bejelentés intézménye, mellyel valószínűleg a panasz intézményének hivatalos keretei kerülnének megteremtésre. Végezetül pedig jelentősen kibővítenék a PSZÁF által alkalmazható szankciók körét, illetve a gyakorlatban már eddig is alkalmazott szankciókat rögzítenék.
Tomori Erika-Szalay Fruzsina
