Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az adott ügyben az ügyfél felperesként kereseti kérelmet terjesztett elő a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata céljából. Vitatta, hogy a munkaügyi központ ellenőrei jogosultak volnának a társasági törvényben lévő szabályok ellenőrzésére. Álláspontja szerint a munkaügyi központ a külföldi munkavállaló alkalmazásának feltételrendszerével kapcsolatban végezhet ellenőrzést. Ezen belül pedig mindenekelőtt az vizsgálható, hogy a külföldi munkavállaló az adott munkakörben, illetve munkahelyen kerül-e foglalkoztatásra. Az ügyfél vitatta a másodfokú közigazgatási határozat azon megállapítását is, hogy a munkáltató működése nem valós, mivel kis méretére tekintettel valóban nem foglalkoztat állandó ügyintézőt, ám gazdasági tevékenységet igazolható módon folytat.
A közigazgatási ügyben az államigazgatási szervek után a bíróságon volt a döntés joga, amely azt állapította meg, hogy a felperes keresete alaptalan. A bíróság hivatkozott a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló rendelet előírására, miszerint a munkaügyi központ a munkáltató tevékenységére és működésére vonatkozóan a munkáltatótól tájékoztatást kérhet, továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságokat kereshet meg. Különösen érvényes ez a szabály a munkáltató alapító okirata, cégbejegyzésére vonatkozó cégbírósági végzés becsatolására, avagy a munkáltató társadalombiztosítási nyilvántartási törzsszámának bejelentésére.
A bíróság álláspontja szerint a postai kézbesítések eredménytelensége megalapozta a munkaügyi központ azon megállapítását, hogy a felperes (foglalkoztató) az általa székhelyként megjelölt címen nem volt fellelhető, és ott gazdasági tevékenységet sem folytatott. Ugyanakkor a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény előírja, hogy a cég székhelye a központi ügyintézés helye, melyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie. Tehát a bíróság szerint a munkaügyi központ a munkavállaló kiközvetítését csak akkor tudja elvégezni, amennyiben a munkáltató által megadott címre eredményesen megtörténhet a hivatalos irat kézbesítése. Ez azt is jelenti, hogy a felperesnek - a törvényi előírás teljesítése esetén - az általa székhelyként megadott címen cégtáblával kellett volna rendelkeznie, amelyet a fellebbezésében foglaltak szerint csak az első fokon meghozott közigazgatási határozatot követően helyezett el.
Kiss Ferenc munkajogász
