Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kölcsönösszeg folyósításának az egész hitelezési folyamatban további feltétele volt, hogy a kezesnek még egy pénzintézeti dokumentumot kellett aláírnia. Ennek a kötelezettségnek a korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője ismételten eleget tett. Az egész esetre egyébként úgy derült fény, hogy egy szemfüles banki alkalmazott a kérelem elbírálása - és a pénz kifizetése - után is ellenőrizte a hatályos cégjegyzéket. A gyanúsítás szövegezésében hitelezési csalás szerepelt. A büntetőeljárás alá vont személy kétségbeesetten fordult ügyvédhez, helyzetét kilátástalannak ítélte meg, a kölcsönkért összeg ugyanis több tíz millió forintra rúgott. A megbízás megadásakor azonban a védő tájékoztatta: a hitelezési csalás elnevezése ellenére egyáltalán nem olyan komoly tárgyi súlyú cselekmény, gyakorlatilag a magánokirat-hamisításnak egy specializált alakja (bár jogelméleti síkon e nézetnek vannak ellenzői is).
A törvény szerint „aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Talán valóban szerencsétlen a megnevezés, hiszen a csalás szó hallatán minden laikus önkéntelenül is a régóta ismert megtévesztő magatartásra asszociál. A csalás viszont vagyon elleni bűncselekmény, melynek eredményeképpen károkozás is bekövetkezik. Ha ez a többlet tényállásbeli elem is fennáll, a jogalkalmazás a csalás prioritását teszi kötelezővé. Ehhez azonban hozzá kell tenni azt is, miszerint ebben az esetben az elkövető szándékának már eleve arra kell irányulnia, hogy a felvett hitelt ne fizesse vissza.
Látszatra hitelezési csalásnál is fennáll a megtévesztő magatartás. A tévedésbe ejtés ugyanis számos alkalommal valamilyen hamis vagy meghamisított dokumentum felhasználásával valósul meg. Ilyen esetben az irathamisítás eszközcselekménye a csalásnak, vagyis egy elkövetési magatartással (a megtévesztéssel) egyszerre két bűncselekmény jön létre. A köztudatban sajátságosan rögzült felfogás, miszerint modern világunkban a csalás csak valótlan tartalmú okirat felhasználásával jöhet létre. Hitelezési csalás elkövetésekor viszont az előbbiek értelmében nem lehet megtévesztő magatartást kifejteni, a bűncselekmény csak a kedvező elbírálás elérését „célozza”. Mindezek alapján azonban nem árt figyelembe venni, hogy az üzleti tervek különböző szempontok szerinti kozmetikázása nem egyszerű szabályszegés, ami fölött szemet lehet hunyni, hanem egyben bűncselekmény is.
Baranyi Róbert
