Akinek az elmúlt két évben köztartozása keletkezett és azt a bejelentkezés időpontjáig, december 20-áig, nem rendezi, azt kizárnák a választásra jogosultak közül. Sokak számára ez fájdalmas lehet, de ez ésszerű elképzelés, mind morálisan, mind szakmailag támogatható. Szükséges szólni arról is, hogy szét kell választani a könyvelési és az adózási nyilvántartások körét. Arról, hogy ki milyen nyilvántartást vezethet, már szó esett.
Most csak arra hívom fel a figyelmet, hogy aki kettős könyvvitelt vezet, annál teljesen különválik a számviteli eredmény és az adóalap megállapítása. Míg a számvitel szerint majdnem mindent ugyanúgy kell elszámolni mint eddig, az adóalapot a bevételből kell kiszámolnia, annak ellenére, hogy a kiadásokat és a költségeiket könyvelni szükséges. Mivel az áfának nem alanya az eva szerint adózó, ebből adódik a számvitelben egy kis eltérés. Egyik az, hogy a költségeit bruttó módon kell majd elszámolni. Ugyancsak ez vonatkozik majd a felszámított áfára, amit a könyvekben árbevételként kell majd könyvelni. Ezekből adódóan a könyveikben áfát nem fognak kimutatni. Áfát kell azonban az áttéréskor azon eszközök után fizetni, amiket nem kíván az evára áttérés után a vállalkozásában használni, vagyis amit a vállalkozásból kivon az adózó.
Az evás vállalkozók a vállalkozás jövedelmére, adóalapjára és az adó megállapítására az szja törvény előírásait nem alkalmazzák. Ez nem csak azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozók - akik eddig az szja törvény szerint fizették az adót - nem ezen törvény alapján állapítják meg a vállalkozási adót, hanem azt is, hogy a vállalkozói osztalékadót sem kell fizetniük. Ugyancsak nem érinti az egyéni vállalkozókon kívüli többi eva alá tartozót az osztalékfizetési szja-s előírás. Ezek a szabályok az osztalék esetében azt jelentik, hogy az eva ezt is kiváltja.
Zara László
