Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ezen társaságok akkor is választhatják a bevételi nyilvántartás vezetését, ha eddig saját elhatározásuk szerint kettős könyvvitelt vezettek. A kft., a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda kettős könyvvitelt köteles vezetni, akkor, ha az eva szerinti adózást választja (akkor is, ha egyébként nem lenne köteles erre vagy nem választotta ezt az evát megelőző időszakban). Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozó, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a nem ügyvédi iroda tagjaként (alkalmazottjaként) tevékenykedő ügyvéd, a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező, a magántevékenységre engedéllyel rendelkező gyógyszerész, csak bevételi nyilvántartást vezethet. A külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi és egyéb egészségügyi tevékenységet végző és eddig az szja törvény szerint adózó magánszemélyek ugyancsak bevételi nyilvántartásra kötelezettek az evakörben. (Egy más jogszabály szerint 2003-tól ez utóbbiaknak is kötelező lesz az egyéni vállalkozói igazolvány megléte a tevékenység gyakorlásához.)
Akik bevételi nyilvántartást vezetnek, azoknál a bevétel a ténylegesen meg is kapott pénzösszeget jelenti, mégpedig abban az időpontban amikor a pénzt átvette vagy azt a bankszámláján jóváírták. Ugyancsak bevétel a bármilyen jogcímen mástól megszerzett dolog, értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás, a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, amennyiben annak ellenértékét (árát) nem köteles az evás megfizetni. Ezek abban az időpontban számítanak a bevételhez, amikor átvették őket, illetve szolgáltatás esetén akkor, amilyen időpontot a teljesítés időpontjaként a szolgáltatás nyújtója az áfatörvény szerint a számlán, számlát helyettesítő okmányon feltűntetett, illetve amikor az egyszerűsített számlát, nyugtát kiállította. Az értékkel bíró jog esetén a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amikortól az evás a jog gyakorlására, átengedésére vagy megszűntetésére jogosult.
Amennyiben az előbbiek közül azoknak a piaci árát köteles megfizetni, akkor ezek sem minősülnek bevételnek. A piaci árra különösen figyelni kell, mert amennyiben egy engedményt nem a piacon lévők mindegyike kap meg, hanem csak az adott (vagy néhány) más személy, akkor az engedményes ár már nem piaci ár. Ebből viszont az következhet, hogy az engedmény összege (amit nem kell megfizetni) evaalapot képez. Ugyancsak bevétel az elengedett, átvállalt, elévült tartozás, abban az időpontban, amelyen a kötelezettség, illetve a tartozás megszűnik. Az előbb ismertetett bevételszerzési időpontok csak főszabályként kezelhetők. Ha a számla, számlát helyettesítő okmány kibocsátását követően a bevételt az adóalany nem kapja meg (azokkal nem rendelkezhet), akkor is bevételként kell azokat figyelembe venni a számla, számlát helyettesítő okmány kibocsátását követő 30. napon az okmányon feltűntetett teljes (áfás) összegben.
A korábban kettős könyvvitelt vezető és bevételi nyilvántartásra áttérő betéti társaságoknál, közkereseti társaságoknál a bevétel részét képezi az evaadózás első évében az áttérést megelőző év mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott bevétel. Ez olyan az áttérést megelőzően december 31-ig befolyt, elszámolt bevétel, amely az ez utáni időszak árbevétele, bevétele lenne. Ezen körnél viszont az evás bevételt csökkenti az áttérés évében (2003-ban) az olyan járó árbevétel, kamat- és egyéb bevétel, amely csak az áttérés évét megelőző év (2002) mérleg-fordulónapja után esedékes, de a mérleggel lezárt időszakra (2003-ra) került elszámolásra aktív időbeli elhatárolásként. A bevételi nyilvántartást vezető, korábban egyszeres könyvviteles bt., kkt. esetében az áttérés évének evás bevételét növeli a jogszabály alapján vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatásból a – támogatási feltétel nem teljesítése miatt visszafizetendő – kötelezettségek között kimutatott összeg. A számlahelyesbítések esetén a bevételt növeli vagy csökkenti az eredeti és a helyesbített összeg különbözete, előjelétől függően.
Nem tartozik a bevételek közé azonban a kapott kölcsön, a hitel, a vállalkozó által adott egyéb vagyoni hozzájárulás, amennyiben azokat a vállalkozó visszafizetési (visszaszolgáltatási) kötelezettséggel kapta.
Ha a vagyoni értéket nem pénzben kapja a bevételi nyilvántartást vezető, akkor megszerzésekor meg kell állapítania annak a szokásos piaci árát, és ez lesz a bevétel. A piaci ár alatt (ha a vagyoni érték egyébként áfás akkor azzal együtt számítva) azt kell érteni, amit független felek összehasonlítható körülmények között egymás felé érvényesítenek vagy érvényesítenének a forgalmazás során.
Zara László
