Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A művelődési intézményi szolgáltatás akkor élvez adómentességet, ha azt állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézményben, közkönyvtárban, előadó-művészeti intézményben nyújtják. Csak a művelődés és a művelődési intézmény profiljába tartozó szolgáltatások tekinthetők adómentes természetbeni juttatásnak, például a helyi társas, közösségi élet, a kötetlen művelődés lehetőségeit biztosító szolgáltatás, tanfolyamok, klubok, előadássorozatok, művelődési és szórakoztató rendezvények megszervezése. Az adómentesség megilleti a juttatót akkor is, ha e szolgáltatásokra ingyenes részvételi lehetőséget biztosít a magánszemélynek, például jegyet, bérletet ad, de akkor is, ha e szolgáltatások személyi, tárgyi feltételeinek biztosításában vesz részt. Nem része az adómentességnek az ezekkel összefüggésben nyújtott egyéb szolgáltatás, mint például utazás, szállás, étkezés. A juttató és a juttatásban részesülő személy között a juttató gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó viszonynak kell fennállnia, mint például a munkaviszony vagy üzleti kapcsolat. A szolgáltatás gyakoriságát a törvény nem korlátozza, de célszerű ésszerű korlátok között maradni.
Adómentes az olyan szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújt. Az adómentesség nem alkalmazható az utazásra, elszállásolásra, étkezésre. Adómentesség csak akkor alkalmazható, ha kifizető a saját sportintézményben való ingyenes részvételt biztosítja a dolgozójának, vagy ha bármely sportintézmény, például uszoda, fitneszterem fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre, versenyre - de nem edzésre, szabadidősportra - ingyenes belépést biztosít. Ha az ingyenes belépést úgy biztosítják, hogy a magánszemély helyett a kifizető, munkáltató jegyet, bérletet, használati jogot vásárol vagy a részvétel nem rendezvényre szól, akkor adóköteles természetbeni juttatás történik, amelynek közterhei azt a kifizetőt terhelik, amely a jegyet, bérletet, használati jogot megvásárolta.
A munkáltató, kifizető hozzájárulhat a magánszemély üdüléséhez pénzben, természetben vagy üdülési csekk formájában. Ha az üdülést pénzben támogatják, akkor az a magánszemély - jogviszonytól függően munkaviszonyból vagy nem önálló tevékenységből származó - jövedelme. Ha az üdülést térítés nélkül vagy csökkentett térítéssel veheti igénybe a magánszemély, akkor természetbeni juttatásban részül és az adókötelezettség a kifizetőt terheli. Az adó alapja az a rész, amelyet az üdülés tervezett önköltségéből a magánszemély nem térít meg. Természetesen a kapcsolódó általános forgalmi adó nem vonható le és arra is figyelemmel kell lenni, hogy a társaságiadó-törvény csak meghatározott kör részére adott természetbeni juttatás költségeit és közterheit engedi érvényesíteni az adóalapban. Költségként az alkalmazott, vezető tisztségviselő, személyesen közreműködő tag, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas magánszemély és ezek közeli hozzátartozója részére adott természetbeni juttatás számolható el.
A kifizető által belföldi magánszemélynek juttatott, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk adómentességet élvez akkor, ha a csekk ellenértékéből adott legfeljebb 50 százalékos kedvezmény nem több 20 ezer forintnál. Az adómentesség akkor érvényesíthető, ha a magánszemély nyilatkozik a juttató felé arról, hogy kapott-e és milyen értékben más kifizetőtől üdülési csekket.
Orbán Ildikó adószakértő
