Magyarországon állandó választott bíróságot országos kamara hozhat létre. Ennek megfelelően a jogelődei révén már évtizedek óta működő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (illetve jogelődei) mellett szervezett választott bíróságon kívül már évtizedek óta működik és létrehozta a maga választott bíróságát a Magyar Agrárkamara és a Magyar Kézműves Kamara is. Kivétel, amely nem kamarához kötődik, a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, valamint a Sport Állandó Választottbíróság. A legnagyobb hagyományokkal rendelkező és ma is a legnagyobb ügyforgalmú a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választott bíróság. Ez a fórum már a rendszerváltás előtt is működött, Magyarországon egyedüli állandó választott bíróságként; a KGST keretein belüli nemzetközi ügyletekből adódó jogviták során kötelezően eljárt, ha az alperes magyar volt. Emellett természetesen nem KGST-vonatkozású külkereskedelmi jogvitákban is eljárhatott. 1992-től belföldi társasági ügyekben is eljárhat választott bíróság, ami tovább bővítette az elbírálható ügyek körét.
A választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv. kiterjesztette ugyan a választott bíróságok alapításának lehetőségét, de nemzetközi ügyekben, a banki és befektetési szolgáltatási ügyek kivételével, Magyarországon változatlanul csak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választott bíróság köthető ki állandó választott bíróságként. Ennek a választott bíróságnak megnövekedett ügyforgalma miatt, főleg a társasági jogi jogviták gyors elbírálhatósága érdekében, vidéki tagozatai is alakultak. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság (a Budapesti Érték- és Árutőzsde Állandó Választottbíróságának jogutódjaként) éppen alakulóban van. Banki és befektetési szolgáltatási ügyekben Magyarországon eljáró választott bíróságként kizárólag ennek a fórumnak az eljárása köthető ki, ideértve a nemzetközi ügyeket is. Megjegyzendő, hogy a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság más jellegű ügyekben nem is jár el.
Bár nem tekinthető állandó választott bíróságnak, érdemes megemlíteni az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) mellett szervezett eseti választott bíróságot. Az internetszolgáltatók üzleti feltételei szerint annak, aki ma Magyarországon domainnevet regisztrál, az azzal kapcsolatos jogvitás ügyekre kötelezően alá kell vetnie magát e fórum eljárásának. Annak ellenére, hogy eseti választott bíróságról van szó, az ISZT választott bírósága saját szabályzattal, szervezettel és helyiségekkel rendelkezik. Az osztrák-magyar kamarai egyezmény szerinti választott bíróság eljárását gyakran kikötik, jellemzően olyan jogviszonyokból származó jogvitákra, ahol az egyik szerződő fél magyar, a másik osztrák vagy más német nyelvterületen honos. Ez az eljárás mindkét félnek biztonságérzetet ad abból a szempontból, hogy pontosan annyi esélyük van arra, hogy a „hazai pálya előnyeit” élvezzék, mint ellenfelüknek. Ez a fórum a legutóbbi cikkünkben bemutatott UNCITRAL mintaszabályzat alapján jár el. A tárgyalás helye osztrák és magyar felek viszonylatában, osztrák felperes esetén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, magyar felperes esetén az Osztrák Gazdasági Kamara. Osztrák vagy magyar félnek harmadik országbeli féllel folytatott jogvitájában osztrák fél esetén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, magyar fél esetén az Osztrák Gazdasági Kamara a tárgyalás helye. Az egyezmény szerinti választott bírói lista 36 főből áll: mindkét ország kamarája 18-18 főt delegál, akik között 6-6 külföldi található.
Az Osztrák Gazdasági Kamara Nemzetközi Választottbíróságát többek között olyan esetben praktikus kikötni, amikor a felek egyike sem osztrák és azt szeretnék, hogy a jogvita szempontjából semleges országban lévő, tekintélyes választott bíróság járjon el. Gyakorlati előnye az is, hogy a magyar félnek nem kell számolnia nagy útiköltséggel és szállásköltséggel pedig esetleg egyáltalán nem. Az Osztrák Gazdasági Kamara Nemzetközi Választottbíróságának szabályzata ugyanazon (UNCITRAL)-elvekre épül, mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választott bíróságé, de még több teret enged a felek megállapodásának. (Például az osztrák szabályzatban nincs megkötés a tárgyalás helyét és a nyelvet illetően, míg a magyar szabályzat szerint a tárgyalás helye a választott bíróság helyisége, továbbá, ha a feleknek vannak magyar jogi képviselőik, akkor a tárgyalás nyelve a magyar.)
Nagy jelentőségű fórum a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) állandó választott bírósága. Ennek eljárása egy alapvető tekintetben eltér más választott bíróságokétól: az ügyet ugyanis két fórum, a választott bíróság és a tanács (Court) bírálja el. A választott bíróság bárhol, bármelyik országban tárgyalhat, míg a Court székhelye Párizs. Az eljárás a Court-hoz címzett kérelemmel indul - ez a tulajdonképpeni kereset. Az eljárást érdemben eldöntő határozat úgy jön létre, hogy a választott bíróság tervezetet készít, amelyet a Court-nak jóvá kell hagynia. Ennek keretében ellenőrzik az alaki szabályok betartását, valamint érdemi kérdéseket is felvethetnek, amelyek tekintetében azonban az érdemi döntés joga a választott bíróságé. Az ICC választott bírósága esetében számolni kell azzal, hogy díjai kirívóan magasak.
Kiemelnénk: 2001. május 1-jétől magyar felek egymás közti jogviszonyában korlátlanul, az esetleges külföldi elem meglétére tekintet nélkül is kiköthető külföldi választott bíróság eljárása. Ennek alkalmazása célszerű lehet például olyan esetben, amikor a jogviszonynak a szerződés megkötésekor nincs ugyan külföldi szereplője, ám a későbbiek folyamán nagy valószínűséggel lesz.
Rézmovits Péter ügyvéd
