A rendelet alapján állami támogatás vehető igénybe lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmű-beruházásokra. Támogatást kaphatnak az önkormányzatok a bérlakásállomány növelésére, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, valamint a nagyvárosi lakóépülettömbök felújítására, az egyházak nyugdíjasházak építésére.
A leggyakrabban igénybe vett lakásépítési kedvezmény gyermekek és más eltartottak után jár. A lakásépítéssel egy tekintet alá esik a vásárlási kedvezmény is, mely megilleti az igénylőt a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített, illetőleg megvásárolt lakásba vele beköltöző gyermeke és más eltartott családtagja után az építési költség (vételár) megfizetéséhez. A kedvezmények szólhatnak:
a) új lakás felépítésére - a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér-beépítésének kivételével,
b) értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlására,
c) olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen az 50 százalékot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakás az épület alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül, ca) bármely építtető esetében, illetőleg cb) kettő vagy több gyermeket eltartó építtető esetében, ideértve a tetőtér-beépítést is,
d) a három vagy több gyermeket eltartók 2001. augusztus l-jén tulajdonukban volt lakás értékesítése és helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak legalább 50 százalékos tulajdonában állt, továbbá ha az értékesített lakás teljes vételárát a vásárlásra fordítják. A kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók tulajdoni hányada nem lehet kevesebb, mint az értékesített lakásban volt.
Baranyi Róbert ügyvéd
