A gazdasági társaság ugyan a létesítő okiratának ellenjegyzése pillanatában, ám a gyakorlatban a cégbírósági iktatásakor kezdheti meg a működését. A két időpont közti működés a gt. korábbi szabályozásához képest erősen korlátozott. A cég ebben a köztes szakaszban ugyanis jogilag még nem jött létre, mivel a bejegyzésére nem került sor. Hiába alakít valaki korlátolt felelősségű társaságot, az a bejegyzésig mégsem az.
Nem változtat a kialakult helyzeten az sem, ha a társaságot átvezetik a nyilvántartásba, a bírói regisztrálás ugyanis nem visszamenőleges hatályú. Ezt a kitételt már sokan nem tudják, így előfordul, hogy „felelőtlenül” bocsátkoznak üzleti tevékenységbe. Nem javul a megítélés azon szabály ellenére sem, amely lehetővé teszi az iratok cégbírósági beadásától kezdődően az üzletszerű gazdasági tevékenység kifejtését.
Vagyis az előtársaság nem tölti be jogi funkcióját, így egyes vélemények szerint nem más, mint egy általános elnevezés.
A cégbejegyzési kérelem elutasítása ellen természetesen a gazdasági társaságot megilleti a fellebbezés joga. Ha a jogorvoslati kérelem alapos, a társaságot minden további nélkül bejegyzik. Az érdemi elbírálás azonban két évet is igénybe vehet, amely időtartam jelentősen elhúzhatja az előtársaság működését és igen nehéz helyzetbe hozhatja a vállalkozást. Ez pedig jelentősen megnöveli a gazdasági partnerek, ezen belül is a hitelezők kockázatát.
Ezért, valamint azért is kötelező a Ba. toldat használata, hogy a különböző hatóságok tisztában legyenek a függő jogi helyzettel. Érdemes tehát megvárni a regisztrációra előírt harmincnapos törvényi határidőt, ellenkező esetben a társaság nem várt jogi procedúrákkal számolhat.
Érdemes továbbá az összes társasági szerződésbe felvenni a fenti törvényi rendelkezéseket azért is, hogy minden alapító tag tisztában legyen az új gt. alapján fennálló különbségekkel. Az új gt. hatálybalépése óta még nem alakult ki az a bírói jogalkalmazás, mely megkérdőjelezné a jelenlegi törvényi feltételek létjogosultságát. A jogszabály esetleges változtatásáig marad a hatályos szabályozás, annak ellenére, hogy a cégjogi kommentár nem tud magyarázatot adni, hogy miért volt szükség a régi gt. alapján korábban jól funkcionáló jogalkalmazás megváltoztatására.
Baranyi Róbert ügyvéd
