Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Újdonság, hogy a vételi ajánlatot az rt. valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára meg kell tenni. A korábbi jogszabály szerint a vételi ajánlat csak az 50 százalék szavazati jogot képviselő részvényekre volt kötelező. Az ajánlattevő rendkívül korlátozott körben élhet a módosítás jogával, illetve elállási joga is csak akkor van, ha az ellenértéket úgy módosítja, hogy annak forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban eredetileg felajánlott értéket. Ebben az esetben a módosított ellenérték bármennyivel magasabb lehet az eredetinél. Természetesen amennyiben az ajánlattevő az ellenértéket módosítja, ez kiterjed a módosítás közzététele előtt tett elfogadó nyilatkozatokra is, vagyis valamennyi részvényes ugyanezt a magasabb árat fogja kapni, függetlenül attól, hogy már korábban, az alacsonyabb áron is elfogadta volna az ajánlatot.
Az ajánlattevőnek csak egy esetben van lehetősége elállásra, mégpedig akkor, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján nem szerezhetne többségi befolyást az rt.-ben. Az elállási jog ezen esetre történő biztosítását feltétlenül indokolja az, hogy az új szabályozás a részvények teljes mennyiségére kötelezővé teszi az ajánlattételt. Ez ugyan védi a többi tulajdonost, de adott esetben az ajánlattevő részéről jelentős stratégiai döntést, illetve fedezetbiztosítást igényel. A többségi befolyást nem biztosító elfogadás esetén viszont az is elképzelhető, hogy a szükséges stratégiai célok - a többségi befolyás hiányában - nem érvényesíthetőek. Az ajánlatnak egy úgynevezett minimális elfogadási szinthez való kötését egyébként számos ország joga ismeri.
Kircsi Anikó ügyvéd
