Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az üzleti titkok védelmére vonatkozó legfontosabb jogszabályok a polgári törvénykönyvben (Ptk.) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (tptv.), a munka törvénykönyvében (Mt.), valamint a büntető törvénykönyvben (Btk.) találhatóak.
Tekintve, hogy a Ptk. az üzleti titok fogalmát nem határozza meg, a bírói gyakorlat abban az esetben is a tptv. által adott meghatározást alkalmazza, ha a jogsérelem nem a versenyjog körében merült fel. A tptv. által adott meghatározás szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
Ebbe a körbe tartozhatnak termelési, szervezési eljárások, de a szállítók, alvállalkozók, megrendelők körére, árakra, árképzési eljárásokra, szerződéses kikötések tartalmára vonatkozó információk is. A LB BH 1995/413. számú eseti döntése megállapította: a felszámolási eljárás megindításáról szóló sajtóközlemény közzététele nem minősül üzletititok-sértésnek, annak ellenére, hogy az az érintett cég fizetőképességére vonatkozó információt tartalmaz. A titok tárgyának magához az üzleti tevékenységhez kell kapcsolódnia. A közlemény ugyanakkor alkalmas volt az érintett cég jó hírnevének sérelmére a szövegkörnyezet miatt, amelyben megjelent és amely való tényeket hamis színben tüntetett fel. Az átlagos olvasó előtt ugyanis nem ismert az, hogy a felszámolási eljárás kezdeményezése nem minden esetben vezet a felszámolás megindításához.
Az üzleti titok tárgyát képezhetik olyan találmányok, ipari minták, eljárások, amelyeket az iparjogvédelem is védelemben részesít. Ha az adott szellemi termék megfelel a jogszabályok által előírt követelményeknek és a jogosult úgy dönt, hogy a Szabadalmi Hivatalnál a nyilvántartásba vételt kezdeményezi, ezt követően ezek a javak már a külön jogszabályokban meghatározott iparjogvédelmi oltalmakban részesülnek és kikerülnek a titokvédelem alól. A jogosult ilyen esetben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény megfelelő rendelkezései alapján fordulhat a bitorló ellen, aki találmányát jogosulatlanul hasznosítja. Úgy is dönthet, hogy a nyilvántartásba vételi eljárást nem folytatja le, vagyoni értékű ismereteit titokban tartja. Ilyen esetben ez az ismeret a Ptk. 86. § (4.) bekezdésében meghatározott know-how-ként részesül védelemben és vonatkoznak rá a titokvédelem szabályai is. Attól függően, hogy a titok jogosultja és a jogsértést elkövető milyen jogviszonyban állnak egymással, a jogosult érvényesítheti igényét a polgári jog, a munkajog vagy a versenyjog szabályai alapján, de párhuzamosan is. Lehetőség van büntetőeljárás kezdeményezésére is.
A Ptk. 81. §-a szerint személyhez fűződő jogot sért, aki üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. A titok jogosultja és az, aki annak birtokába jut, bármilyen jogviszonyban lehetnek egymással, de az is lehet, hogy semmilyen jogviszony nincs közöttük. Elképzelhető, már maga a titok megszerzése is jogosulatlanul történik, de történhet jogszerűen is. A titoksértést a jogosulatlan nyilvánosságra hozatal, illetve az egyéb módon való visszaélés valósítja meg. A jogsértővel szemben polgári peres eljárásban a Ptk. 84. §-ában felsorolt, a személyhez fűződő jogok megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények alkalmazhatóak, vagyis követelhető a jogsértés megtörténtének megállapítása, a jogsértő eltiltása, elégtétel adása, a megelőző állapot helyreállítása és kártérítés is.
Frank Edit ügyvéd
