Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A munkaügyi központ az ügyfél kérelmének helyt adott, a munkavállalási engedélyt egyéves időtartamra kiadta, az elsőfokú határozatot pedig megkísérelte postán eljuttatni az ügyfél számára. A feladvány visszaérkezett, a címzett a megadott címen nem található, illetve a küldeményt nem kereste. A központ az ügyfél munkáltatójánál helyszíni ellenőrzést tartott, amelynek során megállapította: a megadott címen a kft. nem található, ott nem működik, képviselője nem lelhető fel, ezért a társaság külföldi állampolgár foglalkoztatására jogszerűen munkavállalási engedélyt nem kaphat.
A kft. fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a cégbíróság a cégnyilvántartásba bevezette, a gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges feltételek, megbízások, megrendelések korlátozott mértékben állnak rendelkezésére, ezért a megadott céghelyén sem állandó ügyintézőt, sem kézbesítési megbízottat nem foglalkoztat. A társaság tevékenységét megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személyek főálláson kívül végzik, így a székhelyen állandó iroda felállítása nem szükséges, cégtábláját a levélszekrényen elhelyezte, ám ez vélhetően elkerülte a kézbesítő figyelmét. A kft. közölte, hogy a mai napon cégtáblát helyeznek el a szóban forgó lakás falán, valamint a kapubejárat megfelelő helyén.
A Gazdasági Minisztérium mint másodfokú hatóság helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Hivatkozott arra, hogy a munkaügyi központ a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján jogosult a munkáltató tevékenységére, működésére vonatkozó adatok megvizsgálására. Ha e vizsgálat azt eredményezi, hogy a munkáltató működése nem valós, számára munkavállalási engedély nem adható ki. Az ügyfél ezt követően bírósághoz fordult, szerinte az engedélyezési eljárásban a szükséges mellékleteket becsatolta. Vitatta, hogy a központ jogosult ellenőrizni a cég működését. Hivatkozott a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényre, amely nem teszi lehetővé a törvényességi felügyelet gyakorlását, valamint arra is, hogy a munkaerőigény-bejelentő lapon nem a székhelyét, hanem az általa irodaként bérelt ingatlant jelölte meg.
A közigazgatási perben eljárt bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság szerint az 1999. évi 8. számú szociális és családügyi minisztériumi rendelet kimondja: a munkaügyi központ a foglalkoztatótól a tevékenységére és működésére vonatkozóan tájékoztatást kérhet, továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot kereshet meg. A bíróság szerint a postai kézbesítés ismételt eredménytelensége megalapozta a munkaügyi központ azon megállapítását, hogy a munkáltató az általa székhelyként megjelölt címen nem volt fellelhető, és ott gazdasági tevékenységet sem folytat. A cégnyilvántartásról szóló 1997. évi CXLV. törvény szerint a cég helye a központi ügyintézés helye, melyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie - mondta ki a bíróság, amely rámutatott: a központ a munkavállaló kiközvetítését csak akkor tudja elvégezni, ha a munkáltató által megadott cím olyan, amelyre a hivatalos irat kézbesítése eredményesen megtörténhet.
Kiss Ferenc munkajogász
