A kilencvenes években Magyarországon mintegy 150 milliárd forint sorsáról döntöttek az úgynevezett pénzügyi, így az adó-, vám-, illeték-, jövedék-, értékpapírperekben. A Legfelsőbb Bíróság (LB) főtitkára, Lomnici Zoltán szerint a pénzügyi bíráskodás hatására egyaránt javult a jogalkalmazás, illetve a jogalkotás színvonala, ugyanakkor a perek elhúzódása miatt áldatlan helyzet alakult ki. A magyar bírói karból összesen mintegy százan foglalkoznak pénzügyi perekkel és az ügyfeleknek az akta érkezésétől számítva nemritkán több mint két évet kell várniuk a döntés megszületéséig. A pénzügyi bíráskodás nehézségei közé tartozik továbbá a megoldatlan szakképzés, hiszen van rá példa, hogy az eljáró háromtagú bírói tanács csupán egyik tagja rendelkezik speciális szakképzettséggel.
(NAPI)
