A jogvita tárgya egy kétórás videofelvétel, amelyet 1993-ban, New Yorkban, a Sotheby's épületében készített György László, aki a kinti konzulátus sofőrjeként a megtekintésre engedélyt kapott magyar állami kutatócsoportot kísérte. A kutatócsoport a konténerben lévő Seuso-kincsekről csupán rajzokat készített, illetve méréseket végzett. Ezt követően György felvételét több riportműsorban is felhasználták, egy változat pedig a kulturális kormányzat birtokába jutott.
A Tv2 2001. február 13-án leadott dokumentumfilmje felhasználta a filmanyagot, ám ez György jogi képviselője, Süle Péter szerint előzetes megállapodás hiányában nem történhetett volna meg. Az ügyvéd szerint a Tv2 nem tüntette fel ügyfelét szerzőként, helyette azt jelezték: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának felvételeiről van szó. Ráadásul ügyfele az adás előtt egy héttel telefonon, levélben és e-mailben is megtiltotta a sugárzást, de erre érdemi választ nem kapott. Mindezek okán szerzői jogok megsértése miatt nyújtottak be keresetet a Fővárosi Bíróságon. Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a büntető törvénykönyv három évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálja ezt a - szerinte megvalósult - törvényi tényállást.
Az MTM-SBS jogi képviselője szerint az ominózus felvételt nem lehet önálló szerzői jogalkotásnak tekinteni. Perjési András úgy látja: a rendőrségi őrizetben lévő Seuso-kincsek megtekintésére a Magyar Köztársaság képviselői hivatalos minőségükben kaptak lehetőséget, a felperesnek magánemberként erre nem lett volna módja. Ily módon jogilag teljesen közömbös, hogy ki(k) tartották technikai segédszemélyzetként a kamerát, erre az esetre nem állapíthatók meg a szerzői jogi törvény passzusai - mondta az ügyvéd.
D. P.
