Minden elkövetésnél feltétel, hogy csőd- vagy felszámolási eljárás induljon, mely eljárásokat nem a büntetőbíróság, hanem - speciálisan szakmai zsargont használva - a felszámolási bíróság folytatja le. A bíróság általában valamely hitelező kérelmére, határozattal állapítja meg a fizetésképtelenséget, majd a jogerő beállta után elrendeli az eljárás lefolytatását. Bonyolíthatja a kialakult helyzetet az is, ha az adós azt állítja, hogy objektív okok miatt nem tud teljesíteni, csak átmenetileg fizetésképtelen, egyébként kötött és kötendő ügyletei mindenben megfelelnek a gazdálkodás ésszerűségének, így a vagyont elvonni egyáltalán nem áll szándékában.
Egyes esetekben a felszámolás megindulása közgazdasági értelemben a végleg összeomlott társaság életére tesz pontot. Ezekben az esetekben semmilyen anyag nem áll rendelkezésre a felszámolás lefolytatására és nincs olyan személy sem, aki ügyvezető lenne. Így a felszámolónak egyszerűsített felszámolást kell lefolytatnia. Ennek az a jogi következménye, hogy „a felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté".
Eszerint az adminisztratív csődbűntett úgynevezett eredménytényállás, azaz nem tisztán mulasztási cselekmény, mert a kötelességszegés (a mulasztás) és a következmény, a felszámolás eredményének egészben vagy részben történő meghiúsulása között okozati összefüggésnek kell fennállnia. A törvényszövegből kitűnően a cselekményt csak a felszámolás elrendelését követően lehet véghezvinni, vagyis a megvalósuláshoz szükséges a bíróságnak a fizetésképtelenséget megállapító, jogerős végzése is. Így a cselekmény akkor válik befejezetté, azaz a felszámolás eredménye akkor tekinthető meghiúsultnak, ha a felszámolási bíróság az egyszerűsített felszámolást elrendelte.
Ugyanilyen tartalommal foglalt állást a Zala Megyei Bíróság is egy eseti döntésben. Eszerint „csődbűntettet követ el a felszámolás alatt álló gazdasági társaság vezetője, aki a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, és emiatt egyszerűsített felszámolási eljárás elrendelésére kerül sor”. A teljesítése azonban objektív okokra - például a könyvelési anyag kocsiból történő ellopására - visszavezethetőleg is meghiúsulhat, legalábbis a rutinosabb elkövetők jobb védőügyvédeket igénybe véve ezen okokra kezdetekben eredményesen hivatkozhattak. Manapság más védekezés divatos, amennyiben az elkövető még a fizetésképtelenség előtt, de már annak biztosan bekövetkezendő tudatában tesz meg bizonyos intézkedéseket. Nevezetesen „átírja" a céget külföldi tagokra a „teljes" könyvelési anyag átadásával egyidejűleg. Könyvelési anyag hiányában ugyanis elég nehéz konstruálni a cég korábbi teljes életét, mivel pedig az ügyben eljáró rendőrségnek kell megfelelő bizonyítékokkal alátámasztania a közölt gyanút, eredményes lehet a védekezés.
Baranyi Róbert
