Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A köztes sávba tartozó személy kereső tevékenysége a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytatható. A rokkantnyugdíjra jogosult egyéb feltételek fennállása mellett az, aki rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél. Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb időben dolgozik. A keresetet abban az esetben lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a jövedelemadóval csökkentett összege legalább 20 százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnél. Az a személy tehát, aki az említett ellátásokban részesül és munkaviszonyt létesít, illetőleg más kereső foglalkozást, azt az említett feltételekkel teheti.
Ha a munkavégzés mind a munkaidőben, mind az elérhető keresetben az említett mértéket meghaladja, az érintett személy köteles ezt a körülményt a folyósító szervnek bejelenteni. Ennek hiányában az ellátást jogalap nélkül veszi fel, ez esetben a pénzt a folyósító szerv (egészségbiztosító pénztár) visszaköveteli. A szabálytalan foglalkoztatásért a munkaadót felelősség nem terheli, de törekednie kell a legális foglalkoztatás feltételeinek megvalósítására. E célból a bejelentés megtételére felhívja az érintett munkavállaló figyelmét.
Az 50-67 százalékban megváltozott munkaképességű személy helyzete mindenképpen figyelembe veendő a rehabilitációs kötelezettség elszámolásánál. Az ilyen személy jogi fogalmának definiálása pedig abból a szempontból lényeges, hogy a munkáltató kiknek a foglalkoztatásához kaphat támogatást a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből. A rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni azt a munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozót, illetve szövetkezettel ilyen jellegű viszonyban álló szövetkezeti tagot, akinek szerződés szerinti napi munkaideje eléri a négy órát. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a bedolgozói jogviszony keretében foglalkoztatott személy és az is, aki az egészségi állapotának romlásából eredően 50 százalékban vagy azt meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű, és eredeti munkakörében rehabilitációs intézkedés nélkül teljes értékű munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált, továbbá aki üzemi baleset következtében baleseti járadékban vagy baleseti nyugdíjban részesül és eredeti munkakörében rehabilitációs intézkedés nélkül teljes értékű munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált. A rehabilitációs kötelezettségek teljesítésénél az 50-67 százalékos megváltozott munkaképességű személyek azonos módon vehetők figyelembe. Ugyanakkor a 67 százalékos csökkenést elszenvedő személyekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a foglalkoztatási kötelezettség esetükben, mivel többségükben rokkantnyugdíjra jogosultságot szereztek, nem áll fenn.
Kiss Ferenc,
jogász
