A bűncselekmény megvalósulása szempontjából csak azoknak az adatoknak, jogoknak vagy tényeknek van meghatározó jelentőségük, amelyek közérdekűek, és a bejelentésüket jogszabály írja elő. A nyilvántartások közül pedig csak azoknak van jelentőségük a bűncselekmény megvalósulása szempontjából, amelyek gazdasági tevékenységhez kötődnek, és a bejelentési kötelezettséget jogszabály írja elő. A bűncselekményt tehát az valósítja meg, aki a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény kötelező bejelentését vagy a már bejelentett adatra, jogra vagy tényre vonatkozó változás bejelentését elmulasztja.
A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cégek alapadatait (név, székhely, jegyzett tőke stb.), továbbá azokat az adatokat, amelyek bejelentését az egyes társasági formáknál a törvény kötelezően előírja, például kft.-nél a tagok nevét, lakóhelyét. Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje a létesítő okirat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított harminc nap. A cég bejegyzett adataiban bekövetkezett változások bejegyzése iránti kérelmet a változástól számított harminc napon belül kell előterjeszteni a cégbíróságnál, illetve a jogi személyiségű cég a jegyzett tőke mértékének változását a változástól számított hatvan napon belül köteles bejelenteni. Változásként kell bejelenteni a cégbírósághoz a végelszámolás megindítását is.
A cég átalakulását, összeolvadását, beolvadását az ide vonatkozó okiratok, szerződések aláírásától, jóváhagyásától számított hatvan napon belül kell bejelenteni a cégbíróságon, ennek elmulasztása bűncselekménynek minősül. Ha tehát az ügyvezető bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a bűncselekmény a 31., más esetekben a 61. napon megvalósul. A bűncselekményt az követheti el, aki adatszolgáltatásra kötelezett, tehát elsősorban a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői. Mindez csak szándékosan követhető el, ami azt jelenti, hogy az elkövető tisztában van azzal, hogy a jogszabály bizonyos jogra, tényre, adatra vonatkozó bejelentési kötelezettséget ír elő számára, ám ennek nem tesz eleget. Ha az elkövető magatartása következtében valótlan adat kerül a közhitelű nyilvántartásba, nem gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása, hanem közokirat-hamisítás valósul meg.
A fentiek alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy az ügyvezetők élete csupa gond és felelősség, de természetesen egy társaság vezetése sok ember együttműködésére épül. Sok kft.-nél nem egyetlen személy végzi az ügyvezetői munkát, hanem két személy vagy akár a társaság összes tagja jogosult erre, van, ahol nem az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, és vannak olyan személyek is, akiknek az a feladatuk, hogy a társaság működését ellenőrizzék (könyvvizsgáló, felügyelőbizottság), így az ügyvezető „menet közben” is kap visszajelzést munkája eredményét, minőségét illetően.
Hildebrand Katalin ügyvéd
