Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ügyvezető és közeli hozzátartozója nem köthet a saját nevében vagy javára a társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés kifejezetten megengedi, és köteles pontos gazdasági adatokat szolgáltatni. A gazdasági társaság ügyvezetője és közeli hozzátartozója ugyanannál a társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható meg. Ha ezeket a szabályokat az ügyvezető megszegi, vele szemben a gazdasági társaság az okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül érvényesítheti. Ezek a Gt. szerinti alapvető összeférhetetlenségi szabályok. Természetesen sok más jogszabály is tartalmaz a vezető tisztségviselőkre vonatkozó speciális összeférhetetlenségi szabályokat: például az értékpapírtörvény vagy a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény.
Az ügyvezetőnek rálátása van a társaság teljes tevékenységére. Ebből következőleg olyan információk birtokába kerül, amelyek megőrzéséhez a társaságnak fontos üzleti és jogi érdeke fűződik. Az ügyvezetők felelőssége az is, hogy minden, a tudomásukra jutott értesülést üzleti titokként megőrizzenek. Nem jelenti ez ugyanakkor sem azt, hogy a társaság tagjait nem köteles az ügyvezető tájékoztatni a kft. ügyeiről, sem pedig azt, hogy a jogszabály által kötelezően előírt adatokat ne kellene bejelentenie a cégbíróságok által vezetett közhiteles nyilvántartásba. Hiszen minden kötelezettsége mellett az ügyvezető egyik legfontosabb, illetőleg a nyilvánosság és a hitelezők védelme szempontjából legjelentősebb feladata, hogy a társaság alapítását, a társasági szerződés módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogokat, tényeket és adatokat és ezek változását neki kell bejelentenie a cégbíróságnak. Az ügyvezetők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése a Ctv. alapján kiszabható bírságon - amely 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedhet - kívül pl. a cégnyilvántartásban jóhiszeműen bízva eljárókkal szemben a valótlan, vagy a késedelmes bejelentés miatt idejétmúlt adatokkal okozott kár miatt a társaság kártérítési felelőssége is fennállhat, ezt pedig később a ügyvezetővel szemben jogosult a társaság érvényesíteni. A ügyvezető helytállási kötelezettsége az ily módon okozott kárért korlátlan, azaz a teljes vagyonával felel.
A felelősség egyébként nem csak polgári jogi értelemben áll fenn. A bejelentés elmulasztásának akár büntetőjogi következményei is lehetnek. A cégbíróság által kiszabható bírságon és az esetleges kártérítési kötelezettségen kívül ugyanis az új Gt.-ben írt kötelezettség megszegése a Btk. szerinti gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségét is megvalósíthatja. A törvényi tényállás a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, bárki által megtekinthető nyilvántartásokat (a cégbírósági nyilvántartás is ilyen), illetve az ilyen nyilvántartásokba vetett bizalmat védi. Ha valaki abban működik közre, hogy a nyilvántartásba valamely jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozólag valótlan adat kerüljön, az közokirat-hamisítást követ el a Btk. szerint. Az adatszolgáltatás elmulasztása ahhoz vezet, hogy a közhitelű nyilvántartás nem a valós állapotokat fogja tükrözni, így a lényege vész el: hiába tekint be abba bárki, nem láthatja tisztán a társaság működésének körülményeit.
Hildebrand Katalin ügyvéd
