Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A munkáltató által nyilvántartandó adatoknak kapcsolatban kell állniuk a fennálló munkaviszonnyal, és nem sérthetik meg a munkavállaló személyiségi jogait. Így például nem sérti a munkavállaló személyiségi jogait, ha a munkáltató információt kér arra, hogy hány kiskorú gyermeke van, hiszen ennek alapján adhatja ki a gyermekek után járó úgynevezett pótszabadságot.
Sérti viszont a munkavállaló személyiségi jogait, ha például fiatal nőt alkalmazásakor arról kérdeznek, hogy hány gyereket tervez. Álláspontom szerint nem sérti a személyiségi jogot, ha a munkavállaló már orvosilag megállapított megváltozott munkaképességéről kérnek adatot. Ez különböző okokból, így például a rehabilitációs hozzájárulás elszámolásához, dotáció igényléséhez vagy statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges lehet.
A munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet szerint a foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Ez a korábbi szabályozáshoz képest rendkívül lényeges változás. Ma minden szervezett munkavégzés keretében megvalósuló foglalkoztatás megkezdése előtt (tehát nemcsak munkaviszony létesítésénél, hanem más jogviszonyoknál is) előzetes orvosi vizsgálatot kell végezni. A régebbi szabály ezt csak a fizikai munkaköröknél írta elő kötelezően.
Az is nyilvánvaló, hogy az első munkanapon a munkáltató kitölti, illetőleg kitölteti saját nyilvántartását. Így a munkavállaló személyazonossági igazolványának átadására kötelezhető. Ha a munkáltatónál üzemi tanács is működik, a tanács véleményezi a személyügyi nyilvántartás rendszerét, az adatok körére, tartalmára vonatkozó elképzeléseket.
Kiss Ferenc jogász
