Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A korábbi szabályozást, amely a házat érintő fontosabb ügyekben egyöntetűséget követelt meg, azért módosították, hogy egyesek, visszaélve e szabállyal, ne gátolhassák meg a többség akaratát. Ugyanakkor a kétharmados szavazati arány ellenére a fontosabb ügyekben az alapító okiratot is módosítani kell, ez viszont egyhangú döntést igényel, ami, főként a sok tulajdonossal bíró házak esetében, kenyértörésre viheti a dolgot. (A törvény szerint egyébként hat lakásig nem kötelező a lakóegyüttesnek társasházzá alakulnia.)
Noha az 1998-as törvény módot ad a társasházaknak hitelfelvételére, a gyakorlatban a hitelintézetek a lakott ingatlanra nem adnak kölcsönt. Számos ház esetében viszont a legszükségesebb karbantartási munkákra is alig van pénz, a tetőtér vagy akár a külső vakolat rendbehozása reménytelen feladat.
Akadnak ezért olyan elképzelések is, hogy a társasházi vagyont nemzeti vagyonként kell kezelni. Az intézményi háttér megteremtésével megoldhatnák a felügyeletet, és több esetben vállalhatatlan terheket vennének le a lakóközösségek válláról. Változtatni kellene a közös képviseleten is, hiszen a társasház-kezelői képzésre mód és lehetőség van, ám a feladat teljesítése nemegyszer komplex ismereteket kíván.
Ezért sokan szerencsésebbnek tartanák, ha jobban elterjedne, hogy a lakók ezzel a feladattal erre szakosodott cégeket bíznak meg.
Az egyik legfontosabb jövőbeni változás, az ingatlanadó bevezetése (ezt januártól tervezik) a szakemberek szerint új helyzetet teremthet. Jelenleg ugyanis ha valamely közös helyiséget a ház bérbe ad, maximum 20 százalékos kulccsal adózik.
Januártól azonban a lakóknak egyenként kellene adózniuk, amit egyébként számosan elleneznek. Információink szerint a társasházi törvényt érintő esetleges változtatásokról akár az év végéig döntés születhet.
P. D.
