Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A munkaadók szerint rendkívül magasak a munkabér közterhei, így a társadalombiztosítási járulékok, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói és munkavállalói járulék, a szakmunkásképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, melyek többek közt a munkaerő legális alkalmazása ellen hatnak. A munka törvénykönyve valamennyi munkaviszony létesítését a szerződő felek között írásban létrehozott munkaszerződéshez kötötte. A munkaadók természetes törekvése az, hogy a termelési költségeket csökkentsék. Sokan próbálkoznak a munkaerő „felhasználásához” kapcsolódó költségek mérséklésével is, nem egészen legális módon.
Az egyik ilyen eszköz, illetve módszer az, hogy a munkaadó megállapodik a munkavállalóval a munkaviszony megszüntetésében, majd a munkavállaló vállalkozói igazolványt vált ki és a továbbiakban vállalkozóként végzi ugyanazt a munkát, amit korábban munkavállalóként végzett. Kérdés azonban az, hogy ez a megoldás jogi és így munkajogi szempontból kifogásolható-e, ütközik-e valamely hatályos jogszabályba, ha a felek ily módon rendezik a munkavégzéssel összefüggő jogaikat, illetőleg kötelezettségeiket. Erre a kérdésre nem lehet kategorikus nemmel vagy igennel válaszolni. Az esetek egy részében jogilag nem kifogásolható a fentebb vázolt megoldás, más esetben azonban a munkajogi szabályok sérelme miatt ez a megoldás helyteleníthető. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése még akkor is, hogy ha az indítvány a munkaadótól származik jogilag nem kifogásolható, ha a felek erre irányuló akarata a közösen aláírt írásos dokumentumból kiolvasható. Az tehát, hogy a felek megállapodtak abban, hogy a közöttük létrejött munkaviszonyt közös megegyezéssel egy adott időpontban megszüntetik és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeiket teljesítik, tehát elszámolnak egymással. Nem kifogásolható az sem, hogy ha a korábbi munkavállaló arra a tevékenységre, amit korábban munkaköri kötelezettségeiként végzett, vállalkozói igazolványt vált.
A vállalkozó tehát valamilyen eredmény elérését vállalja, míg a megbízás esetén a megbízottnak csupán a reá bízott ügyet kell ellátnia és eredményt elérnie. Az eredményért tehát, ha a megbízó érdekében jár el, nem felel. Éppen ezért a megbízott megbízási díjat akkor is követelheti, ha tevékenysége nem vezetett eredményre. A megbízó csak akkor tagadhatja meg a megbízási díj fizetését, ha bizonyítja, hogy az eredmény olyan okból maradt el, amelyért a megbízott a felelős. Vannak más különbségek is. A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el, míg a megbízás ellátásával kapcsolatos költségek a megbízót terhelik. A vállalkozó feladata ellátásához alvállalkozót is igénybe vehet és az alvállalkozó tevékenységéért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ezzel szemben a megbízott általában személyesen köteles eljárni, és más személyt csak akkor vehet igénybe közreműködőként, ha ahhoz a megbízó hozzájárult. A közreműködőért úgy felel, mintha maga látta volna el az ügyet. Mind a megbízott, mind a vállalkozó a megbízó, illetőleg a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni és mindketten kötelesek figyelmeztetni a megrendelőt, illetve a megbízót, ha célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad. A fizetési kötelezettség általános szabálya mind a vállalkozásnál, mind a megbízásnál az, hogy a vállalkozói díj, illetőleg a megbízási díj fizetése utólag esedékes, a vállalkozás teljesítésekor, illetve a megbízási szerződés megszűnésekor. A felek azonban más fizetésben is megállapodhatnak, tartós megbízási szerződés megkötése esetén szokásos, hogy a megbízási díjat havonta fizeti a megbízó. A díjkövetelés és a megbízott esetében a költségek biztosítékaként a teljesítőt zálogjog illeti meg a megrendelőnek, illetve a megbízónak a nála lévő vagyontárgyain. A szerződések megszüntetésének módja is eltérő. A vállalkozás esetén elállásról beszélhetünk, vagyis a szerződést úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna. Ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani vagy az az egyik fél részére aránytalan érdeksérelemmel járna, az esetleges jogvita során a bíróság a szerződést a jövőre nézve szüntetheti meg. A megbízási szerződés megszűnési módja a felmondás, amely a jövőre nézve szünteti meg a szerződést. A megrendelő és a megbízó a munkavégzést és a felhasználásra kerülő anyagokat ellenőrizheti a szerződés teljesítése körében.
Kiss Ferenc munkajogász
