Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Sepsiker azért fordult a GVH-hoz, mert álláspontja szerint három nagy dohánygyár, a Philip Morris, a Reemtsma és a BAT erőfölényével visszaélt. Ezt az álláspontot azonban a GVH nem találta alaposnak, és azt mondta ki, hogy a három gyártó nem sértett jogszabályt és nem tanúsított összehangolt magatartást. A Sepsiker fellebbezését követően következett a bírói út. Mint azt hírül adtuk (NAPI Gazdaság, 2000. október 17., 22. oldal), a Fővárosi Bíróság lényegében új eljárás lefolytatására kötelezte a GVH-t, hiszen az objektív erőfölényes helyzet megállapítható, pusztán azért, mert a cigaretta más termékkel nem helyettesíthető.
Lapunk megkeresésére a Reemtsma jogi képviselője, Kocsis Dániel közölte: az elsőfokú bíróság a döntésében nem mondta ki, hogy a dohánygyárak jogsértő magatartást tanúsítottak, azt azonban megállapította, hogy a versenyhivatalnak ezt a kérdéskört meg kell vizsgálnia. A Fővárosi Bíróság elsőfokú döntése ugyanis csak azt mondta ki, hogy a vizsgált időszakban a dohánygyárak mintegy objektíve erőfölényes helyzetbe voltak. Kocsis ügyvéd azt is cáfolta, hogy a Sepsiker a Fővárosi Bíróság döntésére hivatkozhatna a párhuzamosan folyó, a Sepsiker és a dohánygyárak egymás ellen indított kártérítési pereiben. A GVH-nak mindössze csupán részletesebben, alaposabban kell megvizsgálnia a kérdéses időszak piaci helyzetét. Ennek ugyanis a kártérítési és egyéb perek szempontjából lehet jelentősége. Kocsis szerint a bíróság nem állapított meg visszaélést, pusztán arra kötelezte a GVH-t, hogy megismételt eljárásban tisztázza: történt-e visszaélés.
D. P.
