Csökken az ügyészek váderedményessége

Az ügyészség váderedményessége évek óta folyamatosan romlik, igaz, az elmúlt évtizedben a munkaterhek 60 százalékkal nőttek, miközben mindössze 30 százalékkal lett több ügyész. A vádhatóság munkatempójára jellemző, hogy tavaly ügyészi szakban - a nyomozás befejezésétől a vádirat benyújtásáig - az ügyek 94 százalékában legfeljebb 30 nap telt el. (Ez az arány a megyékben 98-99 vagy akár 100 százalék, ugyanakkor a fővárosban 70 százalék körül van.) A fennmaradó ügyek azonban olyanok, amelyeknek iratait kiskocsival hozzák az ügyész íróasztalához, mellékletei pedig megtöltenek egy kisteherautót is. A tapasztalatok szerint csak az iratok végigolvasásához több hétre van szükség. Tavaly a büntetőeljárások ötöde a nyomozás megindulásától számítva két évnél is hosszabb ideje húzódott. Ez az arány két százalékkal növekedett az előző évihez képest.
A tervek szerint az ügyészek a büntetőeljárási törvényben szereplő jogosítványaikkal élve aktívabban vesznek majd részt a nyomozó hatóságok munkájában, segítik azt, ugyanakkor fokozottabban ügyelnek folyamatosságára, illetve megfelelő irányban, mederben tartására. Minderre a büntetőeljárási törvény március elseje óta hatályos módosítása is nagyobb lehetőséget ad.
Tavaly az ügyészségi nyomozó hivatalokhoz 6058 feljelentés érkezett, 4573 nyomozást fejeztek be, és közülük 2296 esetben éltek vádjavaslattal. A rendőrök ellen induló büntetőeljárások kapcsán például nagy nehézséget jelent, hogy ezekben az ügyekben az ügyészek gyakran meggyőződésük ellenére kénytelenek megszüntetni a nyomozást. Nincs bizonyíték, nincsenek terhelő tanúk, a feltételezett elkövetők pedig nagyon jól ismerik a büntetőeljárás menetét, sajátságait. Sok esetben ugyanakkor nyilvánvalóan alaptalan a kihallgató elleni feljelentés.
(NAPI)