A Versenyhivatal szerint kartellezett az Euro-Elzett

Az Euro-Elzett épületzárakon belüli bevéső zárakat állít elő és hoz kereskedelmi forgalomba az ország egész területén. A forgalmazás szerződéses megállapodás szerint részben nagykereskedők, részben kiskereskedelmi áruházláncok közbeiktatásával történik. A 26 nagykereskedővel 1999-re kötött szerződések azonos szövegezésűek, és ezen felül a kizárólagos beszerzést előíró márkakereskedői megállapodás is születettek. Valamennyi szerződési viszonyban álló nagykereskedő ezenfelül kapott egy olyan, 1998 decemberében kelt körlevelet, amely minimális viszonteladói árat javaslatként foglal magában.
A vázolt megállapodásokat a felek egységként kezelték. A kereskedelmi megállapodás 13. pontja - többek között - tiltja a nagykereskedők számára az Euro-Elzett termékeinek beszerzési áron vagy az alatti értékesítését, amely tilalom megsértését a zárgyártó a szerződés szerint járó kedvezmények megvonásával, végső esetben a szerződés felbontásával torolhat meg. A márka-nagykereskedői megállapodás rendelkezik arról, hogy a szerződésben felsorolt Euro-Elzett-zártermékekkel azonos funkciójú és méretezésű - tehát csereszabatos - más gyáraktól származó zárakat a partner nem forgalmaz.
Az érintett termékek az épületzárakon belüli bevéső zárak, amelyeket az Elzetten kívül további mintegy 12 magyarországi vállalkozás állít elő. A Magyarország teljes területét jelentő földrajzi piacon jelen vannak továbbá több külföldi gyártó termékei is. A GVH vizsgálata által feltárt adatok szerint a bevéső zárak piacán az Elzettnek mintegy 58 százalékos részesedése van; a kereskedelmi megállapodások érintik Budapestet és az ország 15 megyéjét, lefedik az érintett termék teljes belföldi forgalmának hozzávetőlegesen 51 százalékát.
A GVH szerint a vizsgált szerződések egymással vertikális kapcsolatban álló független vállalkozások olyan megállapodásai, amelyek teljesítése során az egyik vállalkozás (a forgalmazó) jogot szerzett arra, hogy a többi vállalkozás (a beszerzők) üzletpolitikája két olyan jelentős területén, mint a viszonteladói árak kialakítása és a beszerzési források közül való szabad választás, döntő befolyást gyakoroljon. Bármely vertikális korlátozás jogellenessége nagymértékben függ attól, hogy magában foglal-e valamilyen árra vagy árszínvonalra vonatkozó megegyezést. A forgalmazó legálisan javasolhat a beszerzőnek viszonteladói árat, feltéve, ha az önállóan, függetlenül dönt annak figyelembevételéről vagy alkalmazásáról. Megengedett a javasolt árlista megküldése a kereskedőnek, a javasolt árlistának akár hirdetésként való közzététele vagy termékre, az árjegyzékre való nyomtatása. Tilos viszont és jogellenes bármilyen módon befolyásolni a forgalmazót vagy olyan kényszerítő taktikát alkalmazni, amely biztosítja, hogy a kereskedő/forgalmazó feltétlenül kövesse a javaslatot. Mindez az Elzett magas piaci részesedésére is tekintettel alátámasztja, hogy - noha a megállapodás megszegésére vagy a szerződés szerinti szankciók alkalmazására az adatok szerint nem került sor - annak visszatartó és gúzsba kötő ereje a szabad piaci versenyre valós veszélyt hordoz. Ugyanezért versenyjogsértő a megkötött márka-nagykereskedői megállapodásnak a kizárólagos beszerzésre vonatkozó rendelkezése is.
G. P.