Bár a jelenleg hatályos magyar versenytörvény megfelel az Európai Unió (EU) kívánalmainak, az új jogszabályra azért van szükség, mert másfél évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság (AB) alkotmánysértőnek nyilvánított egy 1996-os kormányrendeletet. Ez ugyanis előírta, hogy a hazai és a közösségi cégek vitáit az EU versenyszabályai és gyakorlata alapján döntse el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
Az AB szerint a még 1996-ban meghozott kormányrendelet azért alkotmánysértő, mert Magyarország csupán társult tag, ezért pedig nincs befolyása az EU szervezetei, szervei által meghozott jogszabályokra. Mindez pedig sérti az ország szuverenitását és az itt bejegyzett cégek érdekeit. Mivel az EU rendelkezései külföldi jogszabályoknak számítanak, azokat előbb a hazai, belső jog részévé kell tenni. Ugyanakkor az idézett kormányrendelet még a meghozása után születendő, vagyis a később elfogadandó EU-rendelkezéseknek is előzetesen szabad utat adott - mondta ki a helyzet felszámolására tavaly év végéig haladékot adó AB.
A szakemberek szerint a jelenlegi magyar versenytörvény alapján is el lehet bírálni hazai és nemzetközi cégek közti vitákat - az 1997 januárjától hatályos magyar kódex hasonlóan tiltja például a versenyt korlátozó vagy kizáró magatartást, az erőfölénnyel visszaélést, továbbá a fúziót engedélyhez köti -, vagyis a kormányrendeletet végül is nem kellett alkalmazni. Igaz, az alkotmánysértő rendelkezés a magyar jogrendszer részévé tette az EU külföldi szabályait. Ezért az EU-szabályok (egész pontosan a Társulási Tanács határozata) csakis akkor iktathatók be a magyar jogrendszerbe, ha pontosan meghatározzák, hogy a közösségi versenyjog mely szabályai válnak a magyar jogrendszer részévé. A munka elkészültét nyárra ígérik a szakemberek.
D. P.
