A tervek szerint a tagok egyénileg és csoportosan, közgyűlési határozat nélkül kiválhatnak, illetve kérhetik üzletrészük névértékének kiadását. A vagyontárgyakat az azokhoz kapcsolódó tartozásokkal együtt kell kiadni. A vagyon kiadásakor az üzletrésznek az 1992. évi vagyonnevesítéskori névértékét, illetve az egész szövetkezeti vagyonhoz viszonyított arányát, a vagyonnevesítéskor vásárolt üzletrész névértékét pedig 50 százalékos mértékben kell figyelembe venni. Amenynyiben az igényelt vagyontárgyakat tartozás vagy más ok miatt nem lehet kiadni, a kiválást kezdeményező tag harminc napon belül jogosult az üzletrész egy összegben történő kifizetésére.
Erre a változásra a szakemberek szerint azért van szükség, mert a tulajdonosok sérelmezik, hogy rossz gazdálkodás esetén az üzletrészt akár a veszteségek fedezésére is fel lehet használni. A szaktárca ezzel kívánja elkerülni azt, hogy vagyonkivitel által menjenek tönkre a szövetkezetek. A módosítás kapcsán - amelyről még nem döntött a kormány - sokan úgy vélik, hogy nem lehetne jogi értelemben különbséget tenni a mezőgazdasági és egyéb szövetkezetek közt.
Adataink szerint a mintegy 1200 volt magyarországi mezőgazdasági szövetkezet üzletrészeinek névértéke mintegy 260 milliárd forint. Ebből 30 milliárd körüli az az összeg, amit az agrártárca tervei szerint a szövetkezeteknek ki kellene fizetniük a 350 ezer külső üzletrész-tulajdonosnak.
P. D.
