Márciustól alkalmazható a "lemondás a tárgyalásról" elnevezésű, általában vádalkuként emlegetett jogintézmény. Ennek lényege, hogy amennyiben a terhelt beismerő vallomást tesz, úgy egyszerűbbé válik a bizonyítási eljárás és a kiszabható büntetés is enyhébb lesz. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztés esetén legfeljebb 3 év, háromtól öt évig terjedő esetén legfeljebb 2 év, három év alatt pedig legfeljebb fél év a büntetés. A módosítás szélesebb körben teszi lehetővé a távollévő vádlottal szembeni tárgyalás lefolytatását. Erre korábban csak kivételesen kerülhetett sor, mostantól azonban - az ügyész indítványára - védő kirendelése és bírói elfogató parancs kibocsátása mellett minden további nélkül alkalmazható.
A vádalku mellett másik jelentős új jogintézmény a házi őrizet, amely ezentúl elrendelhető a lakhelyelhagyási tilalom keretében. Ebben az esetben lakását is csak engedéllyel hagyhatja el a terhelt, és a rendelkezés betartását a rendőrség ellenőrizheti. A házi őrizet intézményével a költséges előzetes letartóztatást kívánják a jogalkotók kiváltani, ugyanis az országban mintegy ötezren várják előzetesben büntetőügyük lezárulását, és egy fogva tartott havonta közel százezer forintjába kerül a költségvetésnek. A házi őrizetet természetesen csak azok esetében engedélyezik, akiknek szökésétől kevésbé kell tartani.
A jövőben újdonságként úgynevezett ellenőrző szakértő kirendelését is indítványozhatja a védelem a bírósági eljárás során, a vádirat kézbesítését követő 15 napon belül. Ezzel a tárgyalás indokolatlan elhúzódását kívánják megakadályozni.
D. P.
