Meghatározták a munkaerő-piaci szolgáltatások formáit

Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van a munkaerő-piaci szervezetnek a törvényben szabályozott szolgáltatása ingyenes igénybevételéhez. A jogszabály eddig nem határozta meg, hogy milyen szolgáltatásokról van szó, e hiányosságot pótolta most a jogalkotó.
A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők: munkaerő-piaci és foglalkoztatási információnyújtás, rehabilitációs helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, munkaközvetítés. A törvény felhatalmazza a szociális és családügyi minisztert, hogy rendeletben szabályozza az egyes munkaerő-piaci szolgáltatásokat, a speciális szolgáltatásokat, a szolgáltatások szakmai követelményeit, igénybevételük időtartamát, esetleges keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit. A munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételének lehetősége tehát a végrehajtási rendelet feltételei szerint fog alakulni.
A korábbi szabályozás kétféle eszközrendszer alkalmazásában primátust biztosított az aktív eszközök alkalmazásának azáltal, hogy szabályozása szerint a foglalkoztatási feszültségek megelőzése, kezelése és lehetséges feloldása érdekében elsősorban a foglalkoztatást elősegítő támogatások alkalmazását irányozta elő. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a munkaerő-piaci szervezethez forduló, rendszerint már állását elvesztett munka nélküli személy piaci pozíciójának javítása érdekében az illetékesek az úgynevezett aktív eszközök lehetséges alkalmazását vizsgálták meg elsődlegesen. Csak ezt követően, ha a támogatások alkalmazása már valamilyen oknál fogva nem jöhetett számításba, oldották meg átmenetileg - nevezetesen az ellátások úgynevezett "nyújtásával" a munkanélküli problémáját. A szolgáltatások törvényi meghatározása és az eszközrendszerbe való beillesztése azzal a következménnyel járt, hogy az eszközök közötti alkalmazási sorrendiséget újra kellett szabályozni. Az új szabály szerint a foglalkoztatási feszültségek enyhítésére elsősorban a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat kell alkalmazni.
A mostani törvény a munkaerőpiac szereplőinek jogállását, feladatait is meghatározza. Eszerint a helyi önkormányzatok foglalkoztatási feladatainak ellátása során részt vesznek a munkanélküliek részére történő közhasznú foglalkoztatás szervezésében. Külön törvény szerint szervezik a rendszeres szociális segélyben részesíthető aktív korú, nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatását. E feladat újrafogalmazása azzal van összefüggésben, hogy a törvénymódosítással átalakították az úgynevezett szociális hálót, megszűnt a jövedelempótló támogatás mint szociális eszköz. Ebből következően az önkormányzatok nem a jövedelempótló támogatásban részesülők részére szerveznek közhasznú támogatást, hanem a munkanélküli-járadékban nem részesülő munkanélküliek számára.
KISS FERENC, MUNKAJOGÁSZ