A biztosítópénztári befizetés kedvezménye 30 százalék

A 30 százalékos jövedelemadó-kedvezmény a saját befizetés és a jóváírt támogatói adomány után együttesen legfeljebb 100 ezer forint, a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt elérő magánszemély esetében 130 ezer forint lehet. A magánszemély munkáltatója által fizetett hozzájárulás után adókedvezmény nincs, feltéve, hogy a hozzájárulás nem haladja meg havonta a megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 115 százalékát. E szabály alkalmazásában munkáltatónak a tételes egészségügyi hozzájárulásra kötelezett kifizető minősül, még akkor is, ha azt a törvény szerint nem kell megfizetnie, például gyeden, gyesen lévő munkavállaló esetében.
A hozzájárulás egyéni vállalkozónál, társaságnál költségként, ráfordításként elszámolható. A bevételnek nem minősülő rész köztehermentes. A korlátot meghaladó, illetve nem a tételes egészségügyi hozzájárulásra kötelezettől származó munkáltatói hozzájárulás természetbeni juttatásnak minősül, és az után a juttatónak kell a 44 százalékos adót megfizetnie. A foglalkoztató által havonta fizetett tagdíjnak a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 115 százalékát meg nem haladó része akkor sem képez járulékalapot, ha az adókötelezettség a természetbeni juttatásra vonatkozó szabályok szerint fennáll.
Módosultak a kiküldetési rendelvény kiállításának szabályai is. Az új szabályozás értelmében erre akkor kerülhet sor, ha a magánszemély saját tulajdonú személygépkocsiját a munkáltatója érdekében használja üzleti, hivatali célra, s ezért a munkáltató költségtérítést fizet. Jelentősége az, hogy nem számít bevételnek az a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés, amely a teljesített kilométerek után a fogyasztási norma figyelembevételével az APEH által közzétett áron számított üzemanyagköltséget, valamint kilométerenként 3 forint normaköltséget és az élelmezési költségtérítést (napi 110 forint) nem haladja meg. A bevételnek nem számító költségtérítés kifizetése esetén a magánszemély év végén elszámolhat a munkáltatójával. Ha a kifizetett térítés a fenti mértéket meghaladja, vagy az munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől származik, bevételnek számít, amellyel szemben a költségek útnyilvántartás alapján számolhatók el. A kiküldetési rendelvény egyébként az útnyilvántartást helyettesíti, de ha a magánszemély más kifizetőtől is kap költségtérítést, vagy személygépkocsiját más önálló tevékenységhez is használja, akkor az útnyilvántartást vezetnie kell. A bevételnek nem minősülő térítéssel szemben költség útnyilvántartás alapján sem számolható el.
ORBÁN ILDIKÓ,
AZ APEH MUNKATÁRSA