Álcázzák az áfakiutalás ellenőrzését

Az adóhatóság jogosult nemcsak az adót, illetve ennek bevallását, hanem az előírt bejelentéseket, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartását is ellenőrizni. A vizsgálat megállapításait jegyzőkönyvbe foglalják, ami tartalmazza a tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítást. Az ellenőrzést folytatni kell, ha az adózó észrevételei indokolják vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben újabb jegyzőkönyvet kell készíteni. Az áfa kiutalása előtt az adóhatóság rendszeresen ellenőrzésre hívja be az adózót, ami nagyon is érthető, mert ezen a területen fordul elő a legtöbb hibás bevallás. Az azonban már kevésbé érthető, hogy az adóhatóság ezeket az ellenőrzéseket szinte minden esetben "a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon" elve szerint végzi el. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adózó áfát kér vissza, akkor nem az áfaellenőrzést rendeli el formailag, hanem a vállalkozás könyveinek, bizonylatainak szabályszerű ellenőrzésére invitálja a cég képviselőjét. A valóságban azonban az ellenőrzés során tételesen ellenőrzi az áfanyilvántartást, az abba történt bejegyzések alapjául szolgáló bizonylatokat és az adóbevallásba történt beállításuk szabályosságát. Úgy gondolom, hogy ez az eljárás nem jogszerű, mert az ellenőrzés megkezdésekor az adózónak csak az iratellenőrzésre vonatkozó megbízólevelet mutatták be, holott a valóságban adóellenőrzést folytatnak le.
Azok, akik még nem estek bele az ilyen ellenőrzési körbe, mert sohasem voltak adó-visszaigénylők, kérdezhetik: vajon mire ez az eljárás? Ennek nagyon egyszerű magyarázata van. Ha nem talál semmilyen szabálytalanságot a revizor, akkor elkészíti a jegyzőkönyvet arról, hogy csak iratellenőrzés volt és az mindent rendben talált, és ebből adódóan nem kerül sor adóigazgatási eljárás megindítására és határozathozatalra. Mivel azonban a megbízólevélben nem tüntették fel az adóellenőrzést - ami azonban, igenis tételes áfavizsgálat volt - a jegyzőkönyvben rögzítik azt is, hogy ez az ellenőrzés nem minősült ellenőrzéssel lezárt időszaknak. Ebből az következik, hogy későbbi időben - az elévülési időn belül - az áfa újból ellenőrizhető lesz, vagyis így kerülik meg az ismételt ellenőrzési lehetőség szigorú szabályát, mivel felülellenőrzés csak az APEH engedélyével lenne lehetséges.
Ha az iratellenőrzés során jogosulatlan áfa-visszaigénylést észlel a revízió, akkor előkerül az áfaellenőrzést elrendelő megbízólevél, amit már az iratellenőrzés elrendelésekor megkapott a revizor (legtöbbször dátum nélkül). Ezzel az iratellenőrzésnek álcázott áfaellenőrzés most már az, ami tartalmában már eredetileg is volt kezdetektől. Ez a gyakorlat nem fér össze az adózás rendjéről szóló törvény szabályaival, mert nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Minden további érv helyett álljon itt az Alkotmánybíróság egy állásfoglalása: "a jogbiztonság az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára ... előre láthatóak legyenek."
ZARA LÁSZLÓ, AZ ADÓTANÁCSADÓK
ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE