Nagyobb mozgásszabadság - nagyobb felelősség

A magyar nyelv szabályai szerint egy személy nem lehet társaság - a jog azonban lehetővé teszi, hogy a gazdasági vállalkozások körében akár egy személy is - legyen az természetes személy vagy jogi személy - gazdasági társaságot alkosson. Jellemzően a korlátolt felelősségű társaságok körében van mód arra, hogy valaki egymaga vagy valamely társaság önállóan alapítson egyszemélyes társaságot, amely önálló tevékenységet, önálló gazdálkodást folytat. Egyszemélyes társaság jöhet még létre akkor is, hogyha egy már működő többszemélyes társaságnak valamennyi üzletrészét egy tulajdonos szerzi meg és így a korábban konvencionális, többszemélyes társaság válik egyszemélyessé.
Az egyszemélyes társaság alapításakor - illetve ha a többszemélyes társaság egyszemélyessé válik - alapító okirat elfogadására van szükség, mely lényegében az egyébként a társasági szerződésekre vonatkozó szabályok szerint készül, természetesen az egyszemélyes társaság sajátosságaira tekintettel. Ilyen például, hogy okszerűen a társaságnál nem működik taggyűlés, hanem az egyszemélyes tag döntései irányadóak a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben is. Fontos szabály, hogy a tag írásban köteles a döntéséről az ügyvezetőt értesíteni. Garanciális szabály az is, hogy az egyszemélyes társaság és annak tagja között bármilyen szerződés csak írásban jöhet létre, a szóban kötött szerződés érvénytelen.
Az egyszemélyes társaság sajátosságaiból fakadóan társaság alapítása esetén már a cég az alapítás cégbírósági bejelentését megelőzően a teljes társasági vagyont - tehát a teljes törzstőkét és valamennyi nem pénzbeni betétet - a tagnak a társaság rendelkezésére kell bocsátania.
Az egyszemélyes társaság tagjának felelősségéhez a korábban már részletesen elemzett közvetlen irányítást biztosító befolyáshoz fűződő jogkövetkezmények vonatkoznak azzal, hogy ha az egyszemélyes társaság tagja alapító okiratban vállalja a társaság tartozásaiért a korlátlan és teljes felelősséget, úgy nem alkalmazhatók a tartósan hátrányos üzletpolitika érvényesítésének tilalmára vonatkozó rendelkezések, hiszen a hitelezők kielégítése a vállalt teljes felelősséggel megfelelően biztosított.
Fontos tudni, hogy az egyszemélyes társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy a tag személyétől és vagyonától szervezetileg elkülönült - ám a tag teljes vagyonának részét képező - saját üzletrész megszerzése esetlegesen visszaélésre adna lehetőséget.
Gyakorlati kérdés, hogy mi a teendő, ha az egyszemélyes társaság üzletrészfelosztás vagy törzstőkeemelés folytán új taggal vagy tagokkal egészül ki. Ez esetben a társaság alapító okiratát társasági szerződéssé kell átalakítani, melybe okszerűen a korábbi egyszemélyes társaságra jellemző jogintézmények helyébe a többszemélyes társaságokra jellemző intézmények épülnek be. Ez viszont már a szerződést módosító jogi képviselő kompetenciája.
M.