Egy gépjárműlopás következményei

A gépkocsi nem volt ellátva riasztóval, ezenkívül lopás ellen sem volt biztosítva, így a felperes feljelentése alapján indult nyomozati eljárást a rendőrség a bejelentés után megszüntette. Az alperesnek a lopásból jelentős kára származott, emiatt a megjavított személygépkocsit csak azzal a feltétellel volt hajlandó kiadni, ha a felperes más módon biztosítja a kár megtérülését. A fentiek miatt került sor a peres felek között egy letéti szerződés megkötésére, amelyben a felperes, mint letevő a kár mértékének megfelelő értékű, bemutatóra szóló részvénycsomag letétbe helyezését vállalta.
A megállapodás ellenére a felperes bírósági eljárást kezdeményezett és kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a részére átadott részvénycsomag kiadására, továbbá a késedelmi kamatok, valamint a perköltség megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte, viszontkeresetében kérte a felperes kötelezését az általa haszonkölcsönbe adott személygépkocsi kiadására, másodlagosan pedig a lopásból eredő kár, valamint az ezután járó késedelmi kamatok megfizetését igényelte. Az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes az ismeretlen személy által eltulajdonított személygépkocsiban tartotta a forgalmi engedélyt és ezzel lehetőséget teremtett arra, hogy a gépkocsit ellophassák.
Az elsőfokú bíróság ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy adja ki a felperesnek a részvénycsomagot és fizesse meg a perköltséget. A felperes ezt meghaladó keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította. Az ítélet indoklása rámutatott arra, hogy a peres felek között nem jött létre haszonkölcsön-szerződés azzal, hogy az alperes önként vállalta a javítás idejére a felperes részére személygépkocsi biztosítását, a felmerült kár viselésével kapcsolatban így a Ptk. általános kárviselési szabályait kell alkalmazni. Álláspontja szerint az alperes nem bizonyította, hogy az átadott gépkocsi ismeretlen személy általi eltulajdonítása a felperesnek felróható lenne, az eltulajdonítás tényével pedig nem áll okozati összefüggésben az, hogy a felperes a gépkocsiban tartotta a forgalmi engedélyt.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének a viszontkeresetet elutasító rendelkezése ellen terjesztett elő fellebbezést.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az indoklás szerint az alperes tulajdonát képező személygépkocsi vonatkozásában a peres felek haszonkölcsön-szerződést kötöttek, amelyet a felperes ügyvezetője jogosult volt magánhasználatra is igénybe venni, így nem állapítható meg, hogy a kölcsönvevő a gépkocsit engedély nélkül harmadik személy használatába adta volna. Az sem állapítható meg, hogy a felperes szerződésellenesen használta volna a gépkocsit és az alperes nem bizonyította, hogy a haszonkölcsön-szerződés alapján a felperes köteles lett volna azt a telephelyén tárolni. Az alperes a gépkocsi kiadására nem tarthat igényt, mert a lopás ténye folytán bekövetkezett a haszonkölcsön-szerződés lehetetlenülése, így a szerződés a Ptk. 312. paragrafusának (1) bekezdése alapján megszűnt.
Az alperes ezt követően felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyezze hatályon kívül a másodfokú ítéletet és adjon helyt az alperes kártérítési igényként előterjesztett viszontkeresetében foglaltaknak. Az alperes kérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes bekerített biztonságos telephellyel rendelkezik, így az alperes tulajdonát képező gépkocsit is itt kellett volna őriznie.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a másodfokú bíróság a jogviszonyt helyesen minősítette: a peres felek szóbeli haszonkölcsön-szerződést kötöttek egymással. Ezen haszonkölcsön-szerződés alapján az alperes ingyenesen adta a javítás idejére a felperes használatába a saját tulajdonát képező gépkocsit. A Legfelsőbb Bíróság kiemelte, hogy az alperes nem letéti szerződés, hanem haszonkölcsön-szerződés alapján adta át a felperesnek a személygépkocsit és a haszonkölcsön-szerződés alapján a felperes nem annak őrzésére vállalt kötelezettséget, hanem annak használatára vált jogosulttá. Mivel a haszonkölcsön-szerződés nem tartalmazta azt, hogy a felperesnek a használaton kívüli gépkocsit saját bekerített telephelyén kell őriznie, nem állapítható meg a felperes részéről a szerződésellenes használat.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta a másodfokú bíróság ítéletét.
N. S.