A szja-törvény főbb változásai 1999-ben

Adójóváírás: az adójóváírás a bérjövedelem eddigi 20 százalékáról 10 százalékára, de legfeljebb havi 3000 forintra csökken. Az adójóváírással csak az az alkalmazott élhet, akinek az éves bevallott jövedelme az egymillió forintot nem haladja meg. Az éves bevallott jövedelemnek része minden olyan jövedelem, ami bevallás alá esik, így az összevont adóalapba tartozó jövedelmen kívül a külön adózó jövedelmek is.
Az adójóváírás alapjául szolgáló bérjövedelem fogalma annyiban pontosabbá válik, hogy nem része a végkielégítés, következésképp a végkielégítés után adójóváírás nem érvényesíthető.
Az adóelőleg megállapítása során a munkáltató figyelembe veszi az adójóváírást, akkor is, ha a dolgozó várható jövedelme az 1 millió forintot meghaladja. Az adójóváírás akkor mellőzhető az adóelőleg megállapítása során, ha azt a magánszemély kifejezetten kéri.
Adókedvezmények: a családi kedvezmény, másként gyermekkedvezmény mértéke egy-két gyermek után havonta, gyerekenként 1700 forint, három vagy több gyermek után gyermekenként, havonta 2300 forint, súlyos fogyatékos eltartottnál havonta eltartottanként 2600 forint. A kedvezmény már arra a hónapra is érvényesíthető, amelyben akár 1 napig is fennállnak a feltételei.
A kedvezménnyel az a szülő (nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám) élhet, akinek a gyermek után a családi pótlékot vagy a beiskoláztatási támogatást folyósítják. Az adóelőleg megállapításakor a munkáltató a családi pótlékra jogosultnál veszi figyelembe a gyerekkedvezményt. Ha a családi pótlékra jogosultnak egyáltalán nincs fedezete az adókedvezmény érvényesítéséhez, az együtt élő házastársak közös nyilatkozata alapján a házastárs adóelőlegénél veszik számításba a családi kedvezményt.
Biztosítási adókedvezmény: a biztosítási adókedvezmény főbb szabályai, így a mértéke, feltételei változatlanok maradtak. Kedvező változás, hogy nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának, ha a szerződő fél vagy a biztosított magánszemély helyébe a házastárs, volt házastárs vagy egyeneságbeli rokon lép. Feltétele, hogy a szerződés záradékában rögzítsék az eddig igénybe vett adókedvezményt. Ha a szerződésbe belépő magánszemély később él rendelkezési jogával, a jogelődje által igénybe vett adókedvezményt neki kell visszafizetnie.
Befektetési kedvezmény: a befektetési adóhitel a jövőben a befektetésállomány növekményének 20 százaléka az eddigi 30 százalékkal szemben. Maximált az éves szinten igénybe vehető kedvezmény is, 200 ezer forintban. Az 1999. január 1. után vásárolt befektetési jegyekre az adókedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a befektetési alapban az állampapírok részaránya legfeljebb 20 százalékkal haladja meg a kötelezően előírt szintet.
A kedvezmény mértékének csökkenése miatt a visszafizetés szabályai is változnak. Eszerint először a 30 százalékos mértékkel igénybe vett adóhitelt kell visszafizetni (ez az 1995-1998. években igénybe vett adókedvezménnyel azonos), ezt követően lehet az adóhitelt a befektetésállomány 20 százalékával visszafizetni.
Önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetés adókedvezménye: emelt összegű, éves szinten 130 ezer forintos adókedvezmény illeti meg azt a magánszemélyt, aki 2020. január 1-ét megelőzően tölti be a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. A szabályváltozás már 1998-ra is azt eredményezi, hogy az egyéb feltételek fennállása esetén az emelt összegű adókedvezmény a rokkantsági nyugdíjas magánszemélyt is megilleti.
Adókedvezmények korlátozása: az adókedvezmények legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhetnek. Az úgynevezett korlátos kedvezményekre - biztosítási adókedvezmény, befektetési adóhitel, közcélú adományok kedvezménye - igénybe vett összege nem lehet több, mint az összevont adóalap adójának a fele.
ORBÁN ILDIKÓ